Szezonnyitó építőipari kiállítás – TFH+E

Riport

Kezdés: 2009/02/04 14:30

Befejezés: 2009/02/04 15:00

Időzóna:Európa/Budapest

Vendég:

Horváth Sándor - A TFH+E szakmai vezetője

Időtartam:

15perc

Horváth Sándor - A TFH+E szakmai vezetője

A Tetők-Falak-Homlokzatok + Épületenergetika szakkiállítás esetében nem csak kiállításról van szó, hanem egy háromnapos konferencia sorozatról, amely ugyanezeket a témákat kíséri. Az épületszerkezetek csúnya összefoglaló szó, a laikusok számára talán nehezen érthető, de lefedi mindazokat az elkészített épületrészeket, amik körülvesznek minket, az alapoktól egészen a legmagasabb csúcsokon levő kémény fedkövekig – beleértve födémeket, padlókat, szigeteléseket és a szigetelések köré csoportosul tulajdonképpen ez a szakmai rendezvény. Két évvel ezelőtt már volt egy hasonló rendezvény – tetők, falak, homlokzatok szakkiállítás – és ennek keretén belül volt két, nagyon sikeres konferencia; az akkori épületszigetelési, vízszigetelési konferencia több mint ezer résztvevőt vonzott, ekkora szakmai érdeklődést kiváltó konferencia még nem volt hazánkban.

Újak az anyagok, újak a technológiák. Azt nagyon gyakran hangoztatják, hogy könnyű volt 20-25 évvel ezelőtt építőmesternek vagy építésznek lenni, mert kb. két tucat anyaggal el lehetett boldogulni és ez százéves hagyomány volt. Időközben a nagyméretű téglából kisméretű tégla lett, de ez a dolog lényegén semmit nem változtatott. Ezzel szemben ma már több tucat falazóelem-féleség van, nemcsak a méretét, hanem az alapanyagát tekintve is. A hőszigetelésekről, vízszigetelésekről, nyílászárókról azt szokták mondani, hogy Dunát lehetne velük rekeszteni, annyiféle van belőlük. A hazai építőanyag-piacra jellemző, hogy Európa összes lényeges terméke itt van, még talán több is, mint amit a piac fel tud venni. A kiállítás ebben próbál meg eligazodást nyújtani.

A lapos tető és a magas tető közötti választás nem könnyű. A beépítetlen padlástereket nézve az a puffer tér, ami ott átszellőzött, az nagyon jótékonyan hatott az alatta levő lakókra. A gond akkor kezdődött, amikor ezeket a padlástereket kezdték beépíteni és a ferde felületeken kis rétegvastagságban kellett megoldani hőszigetelést, vízszigetelést, légzárást – egy jó átszellőztetést, hogy a nyári komfort is megfelelő legyen. Ez problémás a mi mérsékelt égövi területeinken, egy filigrán, kis rétegvastagsággal megoldott tetőtér beépítést manapság nem is lehet klimatizálás nélkül komfortossá tenni. Tehát vannak ennek is épület-szerkezeti vagy használati problémái.

A családi házakra a lapos tető divatként lehet jellemző és lehet elfogadható, gondoljunk csak a Bauhaus hagyományaira. Budapesten is egyes villák a Bauhaus nagy építészei kezéből, tollából, lapos tetővel születtek. Ennek a stílusnak most egy kicsit divatja lett megint, a magas tetőben is laposodnak a hajlásszögek, tehát egyfajta mediterrán hajlam és esztétika csúszik be. Éppen ezt célozná meg a harmadik napi konferencia, ami a tető ötödik homlokzati jellegét próbálja megmagyarázni, kihangsúlyozni.

Nagyon különleges problémákat jelent, ha egy laposabb hajlásszöggel szeretnénk cseréppel lefedni egy tetőt. Olaszországban, vagy más mediterrán országokban a 20-25^o-kal használt kolostorfedések, a mi éghajlati körülményeink között a gyakori befagyásokkal, behavazásokkal egyszerűen nem működnek, más alkalmazási szabályokat kell keresni. A nagyobb átfedés is kevés, mert ezek a cserepek simán érintkeznek egymással, és amikor ezt a tetőt befedi a hó és megindul az olvadás, akkor ezeken a sima felületeken a hó súlya alatt az alul folyó, csordogáló olvadék visszatorlódik az átfedések között, és ezért nem működik olyan alacsony hajlásszögön, mint ahogy a mediterrán vidékeken viszont működik.

Olyan izgalmas épületek születnek mostanában, amelyek elvesztik, vagy elvesztették az igazi ház-formájukat, gondolok itt a BS arénára, vagy más ilyen amorf formájú épületekre, amikor nem tudunk különbséget tenni falburkolat vagy tetőfedés között. A falburkoló anyag felkúszik a tetőre és ugyanabból az anyagból szeretnénk tetőt fedni, mint amivel a homlokzatot burkoljuk. Más a kettőnek a vízzárósági problémaköre, máshogy viselkednek a nyílászárók egy függőleges felületen, meg egy megdöntött, 75-80^o-os falfelületen – most oda ablakot kell beépíteni, vagy üvegtetőt kell csinálni – ezek az építészeket kevésbé érdeklő szakmai kérdések, de a szakértők nagyon sok kellemetlen élményben részesültek már.

A kiállítás azoknak szól, akik aktívan közreműködnek az építés folyamatában – legyenek ők építtetők, vagy kivitelezők, vagy éppen tervezők, vagy akár a hatóság, vagy az építési jog, tanácsadás területén dolgoznak.

... Tudomásul kell venni, hogy a lakóparkok közepén a mélygarázsoknak hatalmas nagy lapos tetős felületei vannak, amiket igényes kertként alakítanak ki – ez most már a mindennapok szokásává vált, vagy ott van a West End hatalmas, nagy sétáló terasza, ahová a kocogók számára gumitéglából kirakott útvonalat is építettek annak idején, hogy ennek a még intenzívebb, még szélesebb körű hasznosítását lehessen biztosítani...

Súlyponti kérdésköre lesz a rendezvénynek hőszigetelő anyagok kérdése, s megrendezésre kerül a 2. magyar passzívház konferencia is... A passzívház kérdéskör, nemcsak energetikai szempontból, hanem környezetvédelmi megfontolások alapján is fontos...

Lehet, hogy fognak javulni az anyagok hőszigetelő képességei, de nem olyan forradalmi mértékben, mint ami más területen várható technikai fejlődés. A szemléletünknek kell változni, hogy ne egy régi, elmaradott szakmai színvonalnak, vagy követelmény-rendszernek megfelelően szigeteljük a házakat, hanem a beruházás és az üzemeltetés és a környezetvédelem szakmai és gazdaságossági optimumának megfelelően...