Szabály mögött a lényeg

Ertsey Attila

Szabály mögött a lényeg   Nemcsak a kamarához, hanem saját magukhoz, az építészekhez címezte a levelét. A Budapesti Építész Kamara közgyűlése után úgy érezte, a szakadék szélére került a szakma gyakorlása. Ez az állapot már sokaknak a létét veszélyezteti, ez így nem mehet tovább. A Kamara a tagjainak akaratából született, ugyanakkor a feltételeket már nem tudja befolyásolni, például a jogszabályok özönét, a nem szigorúan az építészetre tartozó körülményeket, emiatt már nincs hová hátrálni.   Az oktatás és a szakmagyakorlás is veszélyben van. A szakmagyakorlásra példa a 3/2006 sz. több minisztérium által jegyzett rendelet, amelynek értelmében csak minősített anyagokból lehet építkezni. Nem lehetett az előkészítésbe bekapcsolódni, és utólag sem sikerült javítani a rendeleten. Nem lehet bontott, újrahasznosított anyagot használni, pl. a régi ablakot felújítva sem, mert nincs minősítve. Ugyanez érvényes a környezetbarát anyagokra: vályogra, nádra sok mindenre. Használatuk tilos. Mindezt az EU-ban (pl. Németországban) meg lehet tenni. A szakma nem tudta megakadályozni egy ilyen jogszabályt megszületését, a szakma próbálkozásait a hatóság lepöckölte. Más példák is vannak, pl. a tűzvédelem.   A meglévő épületekre máshol előírják a bontott anyag újrahasznosításának magas arányát (Németországban, Hollandiában, Skóciában) előfordul, hogy 80%-ot visszaépítenek. Új épületeket úgy kell tervezni, hogy a beépített anyagok újrahasznosíthatók legyenek. Példa erre egy bécsi új irodaház: 100%-a újrahasznosítható lesz. Nálunk a Dózsa György úti régi szakszervezeti székház bontása úgy zajlott, hogy kiküldték az embereket és bútorostul vitték a bontott épületet a lerakóra, miközben ökölógiáról és fenntartható fejlődésről beszélünk.   Az építész döntési jogkörét átadták az ÉMI kezébe adták, de egy épület egyedi gyártmány, ennek a minőségét a tervező garantálja. Ezt a tudást, rendelkezési jogot ne vegyék el a tervezőtől – ő dönthesse el, hogy igen, ez beépíthető. A német gyakorlatban működik a bizalom, itt miért nem?   Korábban egy szakmai biztosság próbálta javítani a 3/2003 rendeletet, de sikertelenül, és csak alacsony hatósági szintre jutott el. A bizottság javasolta a visszavonást (szó sem lehetett róla) vagy a módosítást (szó sem lehetett róla) vagy a rendelet értelmezését (erre sem voltak hajlandóak). Így nem lehet pl. a műemlékvédelem érdekei alapján visszavenni a jogi lehetőségek közé a régi anyagok újrafelhasználását.   A népi és a modern környezetbarát építészet elemeit jelentik a nád, a szalma, a vályog (külföldön használatosak); ezek itthon nem engedélyezettek. Ezek másutt alkalmazhatóak, ott is, ahol szigorúbbak a tűzvédelmi követelmények. Gyártásukra, felhasználásukra korszerű, fenntartható technológiák születtek, alkalmazásuknak ökológiai vonzata is van.   A kalákában építkezés az építőiparon túlmutató, adózási kérdés: a kommandók vendégmunkásokra, kaláka-segítőkre vadásznak. Mára a vendégmunkások is távoznak, mert rájönnek, hogy Olasz- vagy Spanyolországban egyszerűbben dolgozhatnak. Ez pedig azt mutatja, hogy a feltételek nincsenek jól felállítva.   Összefogásra van szükség, amiben a Kamara viheti a vezető szerepet. A Kamara mi vagyunk, ebben mindenkinek részt kell venni. Ez részben munka, részben „harc”, azt ki kell kényszeríteni a politikából. Az építészet is válságban van, de a maguk válságát a résztvevőknek kell megoldaniuk; így remélhetőleg ki tudnak kecmeregni a válságból.  

Csatolmány	Méret
CV_Ertsey_Attila.doc	35 KB

Értékelés: Select rating12345

Értékelésem: Nincs. Értékelés: 3.7 (3 szavazat)

A videó lejátszása új ablakban.