Felhasználói név: Jelszó: Elfelejtett jelszó | Felhasználó létrehozása

Ott voltam a MÉK és a MÉSZ megalakulásánál

2009/02/11 14:00
Európa/Budapest
Vendég: 
Callmeyer Ferenc - építész
Időtartam: 
16perc
Callmeyer Ferenc - építész

Két munkájával dicsekedne, az egyik az életrajzi könyve. Írt egy könyvet, aminek az a címe, hogy „Kétszer huszonnyolc = 56”. Ez két rejtélyes szám; az 56-ot nem kell magyarázni, de a kétszer 28-at igen. Callmeyer Ferenc 1928-ban született – számmisztikáról van szó – egy olyan városban, amit a monarchia alatt 28-as városnak neveztek, azért, mert megállt a Budapest – Kassa vonat Miskolcon, és a kalauz elkiáltotta magát: „Miskolc 28”, ti. ennyi ideig állt ott a vonat. Miskolc az egyik szereplője a regénynek, a másik, ami nem annyira ismerős most már a fiatal generációnak: a panel. A panellel küzdött életem egy jó részén keresztül. Az unalmas panellal, csak kilenc emeletet lehetett belőle építeni, csak egyféle panellel – ebből egy országos unalom származott, holott a világ minden részén építettek panelből, Skandináviában, Franciaországban, Dániában – onnan indult – és azok az épületek valamivel derűsebbek, valamivel emberibbek lettek, mint az itthoniak. Amikor a panelépítésnek vége kezdett lenni, akkor a miskolci házgyárat rábeszélte, hogy próbáljanak már meg építészeket megfaggatni, hogy lehet-e a panelból mást is csinálni, mint ami a megszokott kép volt. Kiírtak egy tervpályázatot, munkatársaival és elsősorban a fiaival megnyerték ezt a pályázatot és utána kijelöltek az Avason egy területet, ahol az első az első lakótelep felépült (akkor még lakóparknak nevezték). Felépítettek egy olyan együttest, amelyik ma is kibírja az építészeti bírálatot, mert a panelből változatos sorházakat csináltak, bevonták téglával és olyan házakat építettek, amelyben a tető utolsó emeletén egy kétszintes lakás volt tetőkerttel – tehát lehetne mást is csinálni a panelből.

 
A legfőbb hiba az volt, hogy nem hittek az építésznek; ez talán máig is terjeszkedő baj. Az építész valamiféle felesleges rossz volt a városrendezésben, városépítésben. Barátaival, Tenke Tiborral és Mester Árpáddal részt vett egy 80 ezer lakosú városrész – Újpalota – tervezésében és azt állították, hogy francia mintára az emberi várost, az emberhez illeszkedő várost fogják megteremteni. Az elvek olyanok voltak, hogy a város (mint a nőtt városok) befelé kezdtek el emelkedni, kívülről laposabban kezdték, befelé emelkedtek és szegmensekre bontották fel, a gépkocsiút mellett barátságos gyalogutakat, bevásárló részeket terveztek, majd mögöttük a zöldet, benne a gyermek- és egyéb létesítményeket. Ezek a lépcsőző házak rögtön a kukába kerültek, mert a kivitelező azt kérdezte, hogy „Hány panel?” Azt felelték, hogy kell hozzá vagy 10 darab különbözőféle – nem lehet róla szó, egy panellel kell megépíteni az egészet.
 
Egyik nagyapja a valamikori dániai, Schleswig-Holstein nagyhercegségből származott és űzte őt a germán népeknek a szokása, hogy csak az első fiú örökölhetett és a többi keresett magának. A nagyapja viking mintára keresett magának egy hajózási lehetőséget és ez a Duna volt. A nagyapa Pozsony-Ligetfaluban telepedett le, ez volt a szülei egyik ága, a másik ága pedig egy szlovák származású ág volt, Ungváron, erdőmérnöki ág volt. Callmeyer Ferenc ebből az érdekes Kárpát-hazai komplexusból származik és még a vallása is érdekes összetevőkből állt: édesanyja görög-katolikus, édesapja evangélikus és Miskolcon a két templom között volt a római katolikus templom, így ő római katolikus lett.
 
10 éve keresi a kibontakozás lehetőségét ebben a földrajzi egységben, amit Kárpát-medencének neveznek; ebből már a maga nemzeti politikumát teremtette meg, ami Kárpát-hazának nevez. Ez a Kárpát-haza sok népnek ezer éven keresztül adott szállást, otthont, hazát. Callmeyer Ferenc a szentistváni mottóban hisz, hogy gyenge és esendő az egynyelvű és az egyszokású nép...
 
Az életében több pont volt, ahol csak a teremtőnek köszönhette a megmenekülését. Végezhette volna a Pozsony-Ligetfalui tömegsírban, ha 24 órával előbb el nem megy egy leventetáborból és a társai, akikkel együtt volt, haza indultak és a cseh légionáriusok belőtték őket egy tömegsírba...
 
Felejthetetlen emléke az a két és fél év, amit Angliában töltött, mert megismert egy olyan gondolkodásmódot, amelyik csak azt nézte, hogy az emberből mi jön ki és nem számított az, hogy honnan származik. Amikor betoppant Angliába, éppen csak hogy kezdett beszélni angolul, a főnöke viszont egy hónapon belül felismerte a képességeit és szólt neki, hogy nem rajzolónak jött ide, mint ahogy beajánlották, hanem többre képes. Előhúzott egy vadonatúj megbízást az egyik egyetemtől és ezt az egyetemet fél éven keresztül a főnökével és még két angol munkatárssal megtervezték. Ez az egyetem felejthetetlen lépés volt az életében, mert megtanította arra, hogy a mi oktatásunkban nem szerepel az az építészeti alázat, ami az angol oktatásban szerepel. Az angol oktatásban kéthavonta jöttek új és új munkatársak, leültették őket és odaadtak nekik egy lépcsőházat megtervezni. Nálunk lépcsőházzal nem foglalkozott egy okleveles építészmérnök, vagy fanyalgott tőle, Angliában elfogadta, és az eszköz volt arra, hogy beleilleszkedjék az előző építészetnek a gondolatvilágába és öröm volt a lépcsőház megtervezése.
 
Amikor hazajött, feladta a leckét neki Richard Shaperd, az iroda tulajdonosa, mikor megkérdezte, hogy miért akar elmenni, amikor olyan feladatokat kap, mint az angol mérnökök 20 évi gyakorlattal. Megmagyarázta, hogy itthon tudom a lábamat belelógatni a Dunába, a Temzénél ezt nem tehetem meg.
 
Kérdezte a diákoktól, „Gyerekek, ebben a globalista világban ti szét fogtok szóródni a világ minden részén, és ha eljöttök Magyarországra, vagy akármelyik országba, mi az első, amit ott tesztek?” Az első, hogy annak az országnak meg kell ismerni a történelmét, amelyikben dolgozni fognak. Sikere volt evvel a Műegyetemen, mert felhívta a figyelmüket a magyar történelem olyan fordulópontjaira, mint pl. 1956. 1956 feladata a Regnum Marianum és mellette egy kombinált, összeépített 56-os múzeum volt a legkedvesebb feladatuk ezeknek a gyerekeknek, „verekedtek” érte. Megvolt az ő sikerélménye is, amikor régi tanítványa Izraelből megírta, hogy a fiatal diplomások bemutató pályázatán az ő Regnum Marianum épülete nyerte az első díjat.
 
CsatolmányMéret
CV_Callmeyer_Ferenc.doc27 KB
No votes yet
A videó lejátszása új ablakban.

Hasonló témájú anyagaink...

Kertépítés

2009/02/25 15:30
Európa/Budapest
Vendég: 
Pirk Ambrus - táj- és kertépítész mérnök
Időtartam: 
18perc
Pirk Ambrus - táj- és kertépítész mérnök

A szülői környezet is befolyásolta a pályaválasztását, a Kertészeti Egyetem kiválasztásában még a Feneketlen-tónak is szerepe volt... A kertépítészeti szak választása után jutott el a jelenlegi pályára.

Építészet és család – építészet és barátság

2009/02/25 15:00
Európa/Budapest
Vendég: 
Vadász Bence - Ybl díjas építész
Időtartam: 
23perc
Vadász Bence - Ybl díjas építész

Több generáció óta foglalkozik építészettel a család. A családi légkör is befolyásolja a fiatalabbak szemléletmódját, tudását – nem technikai-tárgyi vonatkozásban, hanem érzelmileg.

JELEK – a MAAK Design csoport kiállítása

2009/02/25 14:30
2009/02/25 15:00
Európa/Budapest
Vendég: 
Hajas Ági - építész-képzőművész, Boltresz Attila - fotográfus
Időtartam: 
11perc
Hajas Ági - építész-képzőművész, Boltresz Attila - fotográfus

A kiállítás funkcionális belsőépítészeti alkotásait a wabi-sabi filozófiája ihlette. Erről az irányzatról ma még keveset tudnak Magyarországon, ez japán filozófiai irányzat, a lényege a valóság, a természet szeretete a maga törékeny, múlandó mivoltában. Felhívja a figyelmet arra, hogy a természet apró elváltozásai is szerethetők. Nem kijavítani, hanem elfogadni kell. A hiba csupán szemléletmód kérdése.

Jövőkép a tájépítész szemével

2009/02/25 14:00
2009/02/25 14:30
Európa/Budapest
Vendég: 
Szabó Gábor - vezető tervező, TÉR-TEAM Kft.
Időtartam: 
13perc
Szabó Gábor - vezető tervező, TÉR-TEAM Kft.

A nagymarosi vízlépcső elmaradása után a tájépítészeti kérdések nyitva maradtak, ez egy, az 1930-as években kezdődött, és napjainkig tartó szövevényes építészeti-társadalmi történet. A Bős-Nagymarosi vízlépcső-rendszer nagymarosi részének elmaradása után néhány vízvédelmi elem azonban megvalósult. Ennek a kiemelkedően értékes tájnak a védelme különleges feladat. A táj védelme nagyon nehéz. Hasonló helyzet van Ausztriában (Melk környékén) – még ha az összehasonlítás nehéz is –, ott a történet mutat némi hasonlóságot a dunakanyarbeli történéssel.

A FUT kérdez – Z. Halmágyi Judit válaszol

2009/02/24 12:00
2009/02/24 13:00
Európa/Budapest
Vendég: 
Z. Halmágyi Judit - építész
Időtartam: 
22perc
Z. Halmágyi Judit - építész

Kicsit talál szokatlan az építészet, a városépítészet megkülönböztetése, gyakran ezt két külön szakmának tekintik. Z. Halmágyi Judit praktizáló építészként kapcsolódott bele a városépítészetbe, a főváros városfejlesztési és városképvédelmi bizottságában is ténykedik. Főleg uniós projektek előkésztésében dolgozik. Nem választható külön a két szakma, ugyanaz a filozófiája: nagy léptékben és kicsiben is igaz, inkább a szakmai-etikai megközelítésmód eltérő.