Népi építészet

Dr. Istvánfi Gyula - ny. egyetemi tanár

  Népi építészet   A népi építészet igen tág fogalom. Ma van Kós Káros születésnapja – elsők között volt, akik alkotó módon tudták felhasználni a népi építészetet. Az 1860-as évektől beszéltek a „magyar stílusról”. Az 1900 táján végzett fiatal garnitúra ismerte fel, hogy ez a „rangos” építészetben is megjelenhet, bár a folyamat már korábban kezdődött.   Lechner Ödön a stílus felől közelítette meg a népi építészetet, de felhasználta a népi díszítőművészet elemeit is, s beillesztette a modern építészetbe. Ahogyan fölöltöztette az épületet, ahogyan honi anyagokat alkalmazott (kerámia, tégla), azzal megmutatta, hogy a hazai elemeket is lehet alkalmazni. Kósék voltak, akik a népi építészeti elemeket a tömegformálásban is alkalmazva a rangos építészet szintjére emelték.   Több mint ezeréves fejlődés végére, a 19-20. századra ért el olyan állapotot a vidék építészete, amiből természetes volt, hogy létrejöjjön egy egységesnek tűnő magyar népi építészet (regionális sajátosságokkal, kulturális jegyekkel). Kósék az erdélyi formakincset emelték be a magas építészetbe, mások más tájegységekhez vonzódtak, de mindegyikük modern módon tette.   1948-ig természetes volt, hogy miként nyúlnak a vidéki építészethez. Ezt követően széthullott a népi építészet, majd elfordultak a múlttól, idegen ötletek, anyagok alapján épültek új épületek. Mára még ez is tovább romlott a falusi építészetben.   Nem biztos, hogy az Európai Unió tiltja a régi anyagok használatát, sőt, most jön divatba. Az Európai Uniónak lehet, hogy túl sok béklyót tulajdonítanak. A francia vagy a német paraszt sem törődik az uniós előírásokkal, mindent nem szolgáltatnak ki. Nálunk nem alakult ki, hogyan védjük meg magunkat, minden ki van szolgáltatva.   A népi építészet nem csak muzeológiai, műemléki téma, de a vidék 40%-a még ma is a hagyományos lakókultúrához épült, már korszerűbb anyagokból készült épületekben lakik. A vidéki lét azonban „kiment a gyakorlatból”. A nyugati országokban nem zajlott le a vidékről eláramlás.   A régi épületbe, a régi kubatúrába tökéletesen belefér a mai kor igényeinek megfelelő komfort.   Mit nyer a település azzal, hogy megtartják a régi házakat? Minden falunak van arculata, a falvak nem egyformák. A település „arca” egyéni, ezt őrzik meg a házak. Hiába szépek esetleg a házak egyenként, kirínak a sorból, ebből keletkezik egy zavarosság, építészeti öntudatvesztés, emiatt a vidéki települések furcsák: mediterrán tetők, lapos tetők stb.   A népi építészet nincs igazán rendben, sokféle eszme zavarta meg ezt a világot. Ma a divatok, és részben az építész szakma hibái is rombolják a régi karaktert. A régi anyagok is hiányoznak: rozsszalma, nád stb. Az új gyártmányok (tetőfedők, festékek stb.) csiricsáré világot hoznak létre.   A népi építészet még most is lehet ötletadó belső tartaléka az építészetünknek.

Csatolmány	Méret
CV_Istvanfi_Gyula.doc	23 KB

Értékelés: Select rating12345

Értékelésem: Nincs. Értékelés: 4 (4 szavazat)

A videó lejátszása új ablakban.