Nemzetközi Építészkongresszus

 

Az építészetben csendes forradalom zajlik, mert a technológiák és főleg a számítástechnika – és nem is az elmúlt 30 évben, hanem az elmúlt 5-10 évben – olyan mértékig alakította át a tervezést, annyira új technológiákat hozott, hogy olyan dolgokat lehet megcsinálni, amikről mondjuk Makovecz Imre csak álmodott a 80-as években. Ma már az építészet nem egyszerűen organikus, hanem egyenesen „felnövesztik” az épületeket. Adott egy számítástechnikai program, ami az épület szerkezetét, mint egy organikus szerkezetet, fel tudja építeni. Ilyenre gondolni se lehetett korábban, a tervezők megpróbálták elképzelni, de a kivitelezése lehetetlen volt.

 

Az építésznek régebben meg kellett küzdenie az anyaggal és a helyszínen kellett formákat kialakítani és ráadásul ez csak kis léptékben volt lehetséges. Ma ezeket a formákat pontosan le lehet modellezni és a gyártmány-terveket akár kinyomtatás nélkül át lehet küldeni a gyártó üzembe.

 

Nagy kérdés, hogy hol van a határ az építészet és a szobrászat között, egyáltalán mit nevezünk építészetnek. Ha a bejáratnál van egy szobor, az még építészet-e, ha egy ház annyira formált, hogy már műalkotásként is értelmezhető, márpedig mi azt valljuk, hogy az építészet művészet – akkor az szobrászat is? Ez nehezen definiálható és nem is biztos, hogy érdemes ezeket szembeállítani. Az biztos, hogy egy jó épület ugyanannyi intuícióval, ugyanolyan művészi szinten formált, mint egy szobor.

 

Van még egy dolog, ami most zajlik, ez pedig a környezetvédelmi vonal, a fenntartható építés, ami szintén teljesen átalakítja az építészetet. És nem is csak azért, mert vastagabbak lesznek a hőszigetelések, vagy fejlődik mondjuk a homlokzat-technika és most már az új érték nem 1 lesz, nem 0,5, hanem 1,2, hanem azért, mert a szemlélet megváltozik. Az építészek korábban azt vallották, hogy nekik van társadalmi felelősségük; most ez újra elkezd a képbe belejönni. Volt közben egy hosszú periódus, amit nem biztos, hogy jól, de posztmodernként szoktak leírni, amin belül sok minden más van, de abban egységes, hogy egyfajta szórakoztató szerep várt az építészetre, és az építészek egyfajta bohócok voltak, akik megépítettek (mondjuk Las Vegas mintára) egészen különleges házakat. Ma eljutottunk egy olyan pontra, amikor sok építész azt mondja, hogy jó, különlegeset csináljunk, de közben mégis csak feleljünk meg a társadalmi elvárásoknak, a környezettel szembeni kötelezettségeknek, szóval ez és a technológiai forradalom, ez a kettő együtt alakít ki valami újat.

 

A fenntartható építészet legutóbb talán a vályogházaknál volt tetten érhető, valóban fenn is maradt az építése és nem vont ki annyi erőforrást a természetből, amit a természet nem tudott újra termelni. Ma arra van törekvés, hogy egyrészt fenntartható legyen energetikailag – tehát ne égessük el a fosszilis energiahordozókat. Olyan értelemben is fejlődik a technológiai tudás, hogy egyre több anyagról tudjuk, hogy helyettesítendő, vagy nem jó, az azbeszten már túl vagyunk, de van egy csomó olyan anyag – a favédő szerek, a lakkok, de még a cementpor is –, ami egészségtelen.

 

Most, ha egy épületben az ablakokat lecserélik, hőszigetelik, amin végigmentek – emiatt a tisztelt lakók most ugyanazon végig fognak menni a penész-problémán és ugyanígy meg kell tanulniuk azt is, hogy szellőztetni kell, mert különben hiába szigetelünk le mindent, a levegő nem lesz jobb.

 

... amíg vannak tőkeerős hőszigetelő-gyártók és tőkeerős, korszerű nyílászárókat gyártók, addig nekik lesz pénzük a saját technológiájuk propagálására, addig félek, hogy a tőkeerős vályoggyártók talán még nem ismertek.

 

... Budapesten, a Váci út 190. alatt azok a bizonyos „zsiráfok”, amik pillanatnyilag várják a befektetői klíma jobbra fordulását...

 

... Dél-Korea második legnagyobb városában épül egy furcsa hármas tornya, ami úgy indul el, mintha egy felhőkarcoló lenne, de úgy ér véget, mintha három torony lenne... szintén organikus forma... az Abu Dabiban épülő toronyház nem lett volna lehetséges még öt évvel ezelőtt sem, hogy megtervezzék.

 

... Ricciotti a karmestere a két, jelenleg folyó legnagyobb franciaországi múzeum-beruházásnak: a Louvre-nak egy új, egészen új iszlám szárnyat épít, illetve Lyonban a Nemzeti Múzeumnak épül egy új épülete, az is egészen különleges lesz.