Dr. Sólymos Sándor - Magyar Képzőművészeti Egyetem, tanszékvezető
Művészetelmélet Elméleti kutatással foglalkozik; nem akart tervező vagy operatív építész lenni. A Műegyetem egy közbenső szakasz volt számára: nagyon fontos, mert szemléletet, tudást szerzett, de ott is az építészettörténet érdekelte, a tudományos diákkörben is ezzel foglalkozott. Az építészetelméleti oktatás több mai jeles szereplőjét már a műegyetemi TDK-ból ismeri. Műsorvezető is volt a „Milyen ház a mi házunk?” c. tévéműsorban, amelyben kifejezetten a prehistorikum építészetéről tartott foglalkozást gyerekeknek. Elvégezte a bölcsészkart, és filozófusként is végzett, mert az építészeti értékadás problémája, a forma mint kulturális probléma izgatta. Most a Képzőművészeti Egyetem művészetelméleti tanszéket vezeti. Ebben az építészeti és a filozófiai tudás, a kettős megközelítés fontos szerepet játszott. Kifejezetten az építészettörténetre koncentrált. Annak a megfejtését kutatta, kutatja, hogy a jelen értékei hogyan lehet eligazodni. A világban lehet műkedvelőként, lehet profiként eligazodni, ezek kiegészítik egymást – van, amihez az ember ért, van, amihez nem. Művésznek lenni ugyanolyan, mint politikusnak lenni: az embernek van egy ambíciója: szeretné, ha a világ olyan lenne, ahogyan ő jónak tartja. Az „Ökológia és ökologizmus” jegyzet egy felkérésre írt, de olyan felfedezést nyújtó téma, amely más témákhoz is nyújt érintkezési pontokat. Olyasmi, mint a térképek fehér foltjainak feltárása anno. A minimalista építészet a kedvence. A felületi díszítésekről, a látványosságról, a harsányságról való lemondás nyomán magunkkal szembesülünk. A vallások képtilalma a felszín elutasításával a belső mélységeket segít feltárni.| Csatolmány | Méret |
|---|---|
| CV_Solymos_Sandor.doc | 51 KB |
A szülői környezet is befolyásolta a pályaválasztását, a Kertészeti Egyetem kiválasztásában még a Feneketlen-tónak is szerepe volt... A kertépítészeti szak választása után jutott el a jelenlegi pályára.
Több generáció óta foglalkozik építészettel a család. A családi légkör is befolyásolja a fiatalabbak szemléletmódját, tudását – nem technikai-tárgyi vonatkozásban, hanem érzelmileg.
A kiállítás funkcionális belsőépítészeti alkotásait a wabi-sabi filozófiája ihlette. Erről az irányzatról ma még keveset tudnak Magyarországon, ez japán filozófiai irányzat, a lényege a valóság, a természet szeretete a maga törékeny, múlandó mivoltában. Felhívja a figyelmet arra, hogy a természet apró elváltozásai is szerethetők. Nem kijavítani, hanem elfogadni kell. A hiba csupán szemléletmód kérdése.
A nagymarosi vízlépcső elmaradása után a tájépítészeti kérdések nyitva maradtak, ez egy, az 1930-as években kezdődött, és napjainkig tartó szövevényes építészeti-társadalmi történet. A Bős-Nagymarosi vízlépcső-rendszer nagymarosi részének elmaradása után néhány vízvédelmi elem azonban megvalósult. Ennek a kiemelkedően értékes tájnak a védelme különleges feladat. A táj védelme nagyon nehéz. Hasonló helyzet van Ausztriában (Melk környékén) – még ha az összehasonlítás nehéz is –, ott a történet mutat némi hasonlóságot a dunakanyarbeli történéssel.
A Leuveni Katolikus Egyetemen (Belgium) műemlék-építészeti tanszék létesül.