Goda Balázs
A mozdulatlanság dinamikája Statikusként végzett az egyetemen, belekóstolt az építészetbe is, de nem praktizált ezen a területen. Sokat dolgozik azonban együtt velük. A híd- és szerkezettervezés a fő tevékenysége, a hídtervezésben viszont az építészet esztétikai oldalát is művelheti. Egy autópálya tervezésénél több a típusszerkezet, itt nem könnyű a formavilágot megtestesíteni a hídban, a költségcsökkentési törekvések miatt sem lehet alkotni valamit egyedi szépet. 1994-ben az M0 déli szektorán a hidak generáltervezője volt, az utolsót (egy gyalogoshidat) megpróbálta esztétikai színezettel elkészíteni, betonból íves szerkezetű, elegáns hidat alkotni; ez „más” lett a sok egyforma között. Állandó probléma az építész és a statikus együttműködése. Az építész „léghajót” enged fel, a statikus pedig „leköti” a földhöz. A cél a gazdaságos megvalósíthatóság. Az a legszebb, amikor az építész valami szépet alkot, aminek „magától adódik” a statikai megoldása. A metróépítésben az együttműködés a felületek kialakításról szól, kevésbé a statikai feladatokról, de így is szükség van folyamatos egyeztetésre. Egy szerkezet tervezésekor komoly felelősség nyugszik a statikuson. A statikusnak nemcsak az építésszel, hanem a kivitelezővel is vannak vitái. Az autópályán épülő hídba jó lenne esztétikát „csempészni”, ami picit különlegessé teszi (bár a pályán haladók nem látják, de kívülről látható). A kivitelezők (határidő, költségek) egyszerűbb szerkezeteket szeretnek építeni. Amikor azonban elkészült, már ők is büszkék rá. A sárvári híd esetében az önkormányzat kifejezetten látványos, talán jelképpé váló hidat kért, de ez ritkaság. Általában statikusok tervezik a hidakat, néha azonban építészek is. A hidak alkalmat adnak a statikusoknak az esztétika kifejezésre juttatására. Megyeri híd: a „konkurencia” szép, látványos hidat alkotott, Budapest egyik meghatározó elem lehet. Egy híd építésében természetesen más szakágaknak is szerepük van. Jelenleg a metró Keleti pályaudvari állomásának tervezésén dolgozik.| Csatolmány | Méret |
|---|---|
| CV_Goda_Balazs.doc | 50 KB |
A szülői környezet is befolyásolta a pályaválasztását, a Kertészeti Egyetem kiválasztásában még a Feneketlen-tónak is szerepe volt... A kertépítészeti szak választása után jutott el a jelenlegi pályára.
Több generáció óta foglalkozik építészettel a család. A családi légkör is befolyásolja a fiatalabbak szemléletmódját, tudását – nem technikai-tárgyi vonatkozásban, hanem érzelmileg.
A kiállítás funkcionális belsőépítészeti alkotásait a wabi-sabi filozófiája ihlette. Erről az irányzatról ma még keveset tudnak Magyarországon, ez japán filozófiai irányzat, a lényege a valóság, a természet szeretete a maga törékeny, múlandó mivoltában. Felhívja a figyelmet arra, hogy a természet apró elváltozásai is szerethetők. Nem kijavítani, hanem elfogadni kell. A hiba csupán szemléletmód kérdése.
A nagymarosi vízlépcső elmaradása után a tájépítészeti kérdések nyitva maradtak, ez egy, az 1930-as években kezdődött, és napjainkig tartó szövevényes építészeti-társadalmi történet. A Bős-Nagymarosi vízlépcső-rendszer nagymarosi részének elmaradása után néhány vízvédelmi elem azonban megvalósult. Ennek a kiemelkedően értékes tájnak a védelme különleges feladat. A táj védelme nagyon nehéz. Hasonló helyzet van Ausztriában (Melk környékén) – még ha az összehasonlítás nehéz is –, ott a történet mutat némi hasonlóságot a dunakanyarbeli történéssel.
A hídépítők egy része kifizetetlen maradt, ők Brüsszelben keresik igazságukat, ha már itthon nem megy.