Finta Sándor
Makett világ A KÉK alapítója és vezetője Finta Sándor (csak névrokona Finta Józsefnek) szerint a KÉK létrejötte (2006-ban) fiatal építőművészek, képzőművészek és az építőművészetről aktívan gondolkodó civilek részvételével jött létre, azzal a céllal, hogy az építőművészetet a nyilvános érdeklődés középpontja felé mozdítsák, a szakmát közismertebbé tegyék. Célja továbbá a szervezetnek a hazai kortárs építőművészet bekapcsolása a nemzetközi áramlatokba, illetve a nemzetközi tendenciák megjelenítése a hazai porondon A most látható nemzetközi makettkiállítást korábban nem tervezték, a Szervita téri elhelyezés adta az ötletet: minden szobában egy makett. 20 országból érkezett az anyag, a végeredmény az elmúlt évek egyik legkomolyabb építészeti kiállításává formálódott. Hozzáteendő, hogy Nyugat-Európában a makettezés lényegesen jelentősebb szereppel bír. A makettfesztiválon megjelent külföldi előadók közötti megjelent a pekingi olimpia úszócsarnokának egyik tervezője is, aki elmondta: jóllehet terveiket 3D modellezéssel készítik, de emellett is modelleznek. A makettkészítés jelentősége a jövőben nőni fog; erre az egyre erőteljesebb érdeklődésre utal a kiállítás látogatottsága is, pl. Litvániából csak ezért érkezett egy csoport Sokan dolgoznak a KÉK-ben, nem csak építészek, akik külső szempontokat hoznak a tematizáláshoz. Több ezer ember figyeli a programokat. Nagyon nagy a KÉK rendezvényeinek látogatottsága. Finta Sándor a BME Rajz- és formaismereti tanszékén oktat. A fiatalok ma még nem annyira kiforrottak a pályaválasztásukban, abban, hogy valóban építészek szeretnének-e lenni. Ennek megfelelően az aktivitásuk is vegyes. A képzési rendszerben adott az új, a gyakorlat által igényelt szakemberek képzése. A jövőben valószínűleg az építészet is szakosodik, részterületekre oszlik majd. A szakma még inkább teammunkává alakul. Ugyanakkor az egyéni hit, a szakma iránti szeretet továbbra is követelménye a nagy építész egyéniség kialakulásának.| Csatolmány | Méret |
|---|---|
| CV_Finta_Sandor.doc | 38 KB |
A szülői környezet is befolyásolta a pályaválasztását, a Kertészeti Egyetem kiválasztásában még a Feneketlen-tónak is szerepe volt... A kertépítészeti szak választása után jutott el a jelenlegi pályára.
Több generáció óta foglalkozik építészettel a család. A családi légkör is befolyásolja a fiatalabbak szemléletmódját, tudását – nem technikai-tárgyi vonatkozásban, hanem érzelmileg.
A kiállítás funkcionális belsőépítészeti alkotásait a wabi-sabi filozófiája ihlette. Erről az irányzatról ma még keveset tudnak Magyarországon, ez japán filozófiai irányzat, a lényege a valóság, a természet szeretete a maga törékeny, múlandó mivoltában. Felhívja a figyelmet arra, hogy a természet apró elváltozásai is szerethetők. Nem kijavítani, hanem elfogadni kell. A hiba csupán szemléletmód kérdése.
A nagymarosi vízlépcső elmaradása után a tájépítészeti kérdések nyitva maradtak, ez egy, az 1930-as években kezdődött, és napjainkig tartó szövevényes építészeti-társadalmi történet. A Bős-Nagymarosi vízlépcső-rendszer nagymarosi részének elmaradása után néhány vízvédelmi elem azonban megvalósult. Ennek a kiemelkedően értékes tájnak a védelme különleges feladat. A táj védelme nagyon nehéz. Hasonló helyzet van Ausztriában (Melk környékén) – még ha az összehasonlítás nehéz is –, ott a történet mutat némi hasonlóságot a dunakanyarbeli történéssel.
Kicsit talál szokatlan az építészet, a városépítészet megkülönböztetése, gyakran ezt két külön szakmának tekintik. Z. Halmágyi Judit praktizáló építészként kapcsolódott bele a városépítészetbe, a főváros városfejlesztési és városképvédelmi bizottságában is ténykedik. Főleg uniós projektek előkésztésében dolgozik. Nem választható külön a két szakma, ugyanaz a filozófiája: nagy léptékben és kicsiben is igaz, inkább a szakmai-etikai megközelítésmód eltérő.