Felhasználói név: Jelszó: Elfelejtett jelszó | Felhasználó létrehozása

Legkedvesebb hidaim

2009/01/20 10:30
2009/01/20 11:00
Európa/Budapest
Vendég: 
Wellner Péter - Állami díjas hídtervező mérnök
Időtartam: 
19perc
Wellner Péter - Állami díjas hídtervező mérnök

 

Wellner Péter   Legkedvesebb hidaim   A tervező egyedül nem alkothatja meg a művet, az alkotás mindig közös munka, baráti kapcsolatnak kell lenni, egymásba való mélységes bizalomnak kell lenni és akkor az eredmény általában megvalósul.   A Marx téri hiba, ami valóban előfordult, nem tervezési hiba volt, mint ahogy az több évi bírósági hercehurca után rögzítődött. Sajnos az egy technológiai igényeket ki nem elégítő kivitelből fakadt – egyszerűen, amikor elemeket összeragasztanak és utána az egyik felső részén nagy erővel összefeszítik, ha a ragasztó még nem kötött meg, akkor ez 1-2 milliméterre szétmozdul, mert a ragasztó még nem szilárd. Ha a mérés megtörténik, de a kiértékelés nem történik meg, akkor a negyedik-ötödik elemnél ez a szomorú dolog következik, hogy egy kifli alak keletkezik. Nem összeérési probléma volt, hanem egy ronda kifli alak alakult ki, amikor a szomszéd pillérről ugyanígy épült az a kifli, hát akkor középen nem lehetett jól összeilleszteni, ha tetszik, nem találkozott jól össze.   Abban az időszakban ott tartottunk, hogy az elemeket előre gyártották másfél méter hosszú híddarabokban egy állványon, olyan darabokban, ahogy az a végén megáll és összeszerelődik. Akkor darabonként beszállították a körútra, felemelték, ragasztották, utána összefeszítették, majd jött a következő pár elem jobbról-balról, megint összefeszítették és gyakorlatilag ugyanannak elő kellett állni, mint ami az előregyártásnál. Hát sajnos ebben volt némi hiba.   Ez nagyon nagy méretű építmény volt és nagyon sok újszerű műszaki megoldást kellett alkalmazni. Ez volt a szépségének, meg a problémájának az egyik csokra. A másik csokra, hogy az egész kivitelre, tervezésre rendkívül rövid idő maradt, tehát a megoldások megválasztásánál nem volt elég, hogy műszakilag ez kitaláltassék, hanem hogy ezt ennyi idő alatt meg is lehessen csinálni...   Az biztos, hogy egy autópályának kell haladni a tenger felé és Magyarországon még az is mondható, hogy a Balaton mellett kell elmenni... Ez tehát egy hasznos útvonal. Az útvonalat kijelölik sok vita és sok nézetegyeztetés után...   Sokkal közelebb a Balatonhoz nem lett volna jó tenni, mert az itt levő területet végül is távlatosan összenyomja, sokkal távolabb nem lehetett volna tenni célszerűen, mert akkor olyan hosszú utak vezettek volna az autópályáról a Balatonhoz, hogy az drága lenne az utazónak. Biztos, hogy nem minden nyomvonal legjobbikát találták ki, minden szempontból nem lehet a legjobbat kitalálni, bizonyos szempontból jó, bizonyos szempontból nem jó... A híd pedig – hát ha nincs híd, akkor szerpentint kell építeni; azért az kacagtató lett volna európai szemmel, hogy egy kis, síkvidéki országban néhány dombtól szerpentineket építünk...   Ez a híd jól van ott, és úgy, ahogy van. Valóban sokan mondják, hogy miért ilyen hosszú, lehetett volna lejjebb tenni és akkor rövidebb lett volna, ez igaz, de akkor mindenképpen beleütköztünk volna a dombokba és alagutat kellett volna csinálni. Akkor lett volna híd, alagút, híd...   Az UVATERV-ben nagyon sokat lehetett tanulni és a Hídépítőnél pedig a tervezés közel volt a kivitelezéshez. Amikor együtt gondolkoznak, egymás problémáit már a tervezőasztalon rögtön figyelembe veszik, az egy jó eredménynek az alapja...   A magyar-szlovén vasútvonal nagyrákosi völgyhídja, remek környezetben épült, remek kivitelező és tervező kollegákkal és remek helyi polgármester asszonnyal például, aki tulajdonképpen ma is tehenészettel foglalkozik, de polgármester. Ahogy azok fogadtak minket, ahogy örültek, hogy épült, az feledhetetlenül jó – amikor az ember közel kerül a lakossághoz és egy kritika nem hangzott el. Köröshegyen más volt a helyzet, de a nagyrákosi híd, a műszaki nagyszerűsége és a percre ígért határidőre elkészültsége – ez nagyszerű dolog volt.... „Én szeretem, ha a hidak lábai átláthatók – ez a nagyrákosi híd ilyen és ezért tetszik az építész kollegáknak is, nem zavarja túlzottan a természetet.”   Ma már annyira elhatalmasodik a takarékoskodás, hogy az ilyen különleges hidaknak a megvalósítása, az elképzelése ilyen tömegben már nem lesz... Most nem látszik ennyire kereknek a jövő.   
CsatolmányMéret
CV_Wellner_Peter.doc55.5 KB
Értékelésem: Nincs. Értékelés: 4.7 (3 szavazat)
A videó lejátszása új ablakban.

Hasonló témájú anyagaink...

Kertépítés

2009/02/25 15:30
Európa/Budapest
Vendég: 
Pirk Ambrus - táj- és kertépítész mérnök
Időtartam: 
18perc
Pirk Ambrus - táj- és kertépítész mérnök

A szülői környezet is befolyásolta a pályaválasztását, a Kertészeti Egyetem kiválasztásában még a Feneketlen-tónak is szerepe volt... A kertépítészeti szak választása után jutott el a jelenlegi pályára.

Építészet és család – építészet és barátság

2009/02/25 15:00
Európa/Budapest
Vendég: 
Vadász Bence - Ybl díjas építész
Időtartam: 
23perc
Vadász Bence - Ybl díjas építész

Több generáció óta foglalkozik építészettel a család. A családi légkör is befolyásolja a fiatalabbak szemléletmódját, tudását – nem technikai-tárgyi vonatkozásban, hanem érzelmileg.

JELEK – a MAAK Design csoport kiállítása

2009/02/25 14:30
2009/02/25 15:00
Európa/Budapest
Vendég: 
Hajas Ági - építész-képzőművész, Boltresz Attila - fotográfus
Időtartam: 
11perc
Hajas Ági - építész-képzőművész, Boltresz Attila - fotográfus

A kiállítás funkcionális belsőépítészeti alkotásait a wabi-sabi filozófiája ihlette. Erről az irányzatról ma még keveset tudnak Magyarországon, ez japán filozófiai irányzat, a lényege a valóság, a természet szeretete a maga törékeny, múlandó mivoltában. Felhívja a figyelmet arra, hogy a természet apró elváltozásai is szerethetők. Nem kijavítani, hanem elfogadni kell. A hiba csupán szemléletmód kérdése.

Jövőkép a tájépítész szemével

2009/02/25 14:00
2009/02/25 14:30
Európa/Budapest
Vendég: 
Szabó Gábor - vezető tervező, TÉR-TEAM Kft.
Időtartam: 
13perc
Szabó Gábor - vezető tervező, TÉR-TEAM Kft.

A nagymarosi vízlépcső elmaradása után a tájépítészeti kérdések nyitva maradtak, ez egy, az 1930-as években kezdődött, és napjainkig tartó szövevényes építészeti-társadalmi történet. A Bős-Nagymarosi vízlépcső-rendszer nagymarosi részének elmaradása után néhány vízvédelmi elem azonban megvalósult. Ennek a kiemelkedően értékes tájnak a védelme különleges feladat. A táj védelme nagyon nehéz. Hasonló helyzet van Ausztriában (Melk környékén) – még ha az összehasonlítás nehéz is –, ott a történet mutat némi hasonlóságot a dunakanyarbeli történéssel.

A Megyeri-híd Brüsszelbe vezet

A Megyeri híd

A hídépítők egy része kifizetetlen maradt, ők Brüsszelben keresik igazságukat, ha már itthon nem megy.