Kós Károly Számos területen alkotott: építészeten és irodalmon kívül még festő- és grafikusművész, művészettörténész, néprajztudós, könyvkiadó vállalat igazgatója, nagy hatású folyóirat szerkesztője, gyakorlati politikus, olykor országgyűlési képviselő is volt, Erdély lelkének és társadalmi valóságának legjobb értője, a ,,három nemzet”, a magyar-román-szász együttélés ihletett kifejezője... 1912-ben építőművészként részt vett az Állatkert pavilonjainak építésében. Bár költőnek is indult, mindenekelőtt építész. Erdélyben szebbnél szebb kúriákat tervezett, gyakran megtalálva az erdélyi hagyományokat. Trianon után Erdélyben élt. Kós Károly építész, festő, grafikus, művészettörténész, etnográfus, igazgató, felelős szerkesztő. Főbb építészeti munkái: Református parókia – Óbuda Wekerle-telepi lakóházak Római katolikus templom, Zebegény (1908–1909) Állatkerti pavilonok (például Madárház), Budapest (1909–1910) Sztánai lakóháza: a „Varjúvár” (1910) Városmajor utcai iskola, Budapest (1910–1912) „Wekerle” Munkás és Tisztviselőtelep központja („Wekerle-telep”), Budapest (1912–1913) Székely Nemzeti Múzeum, Sepsiszentgyörgy (1911–1912) Református templom („Kakasos templom”), Kolozsvár, (1912–1913) „Kós-ház”, (épült 1931-ben) Miskolc, Görgey u. 32 Műcsarnok, Kolozsvár (1943) Mátyás király szülőházának részbeni restaurálása, Kolozsvár (1944) Tejcsarnok – Méra Templom (1994, tervei alapján) – Siklód rendező: Csontos János operatőr: Farkas Antal A videó lejátszása új ablakban.