Közösen gondolkodva

Lukács István, Vikár András

Közösen gondolkodva   A Lukács és Vikár Építészstúdió tulajdonosai szerint keményebb viszonyok jönnek, mint korábban, a beruházások száma lecsökken, a befektetők jobban meg fogják fontolni a projekteket. A tervező munka is át fog alakulni, erősebb igény lesz a befektetői döntéseket megelőző tervezői közreműködésre. Jellemzőbb lesz a tervezői folyamatra a párbeszéd, az építészek-tervezők és a beruházók együttműködése.   Egyensúlyt kell találni a szakmai elkötelezettség, alkotói morál és a mások pénzének költése között, hogy mindkét fél elégedett és büszke lehessen. A tervező hozzájárulása az, hogy ami megépül, ne csak ház, hanem ÉPÍTÉSZETI produktum legyen.   A tervezési folyamatot befolyásoló tényezők kezeléséhez rengeteg tapasztalat kell. A friss gondolatok is fontosak, az irodában a tapasztalatok és a fiatalok frissessége egyszerre érvényesül.   Jelenleg normális az üzleti helyzetük, de hogy mi lesz egy év múlva, azt nem lehet tudni. A tendenciák azt mutatják, hogy az elvárások a tervezői, a generáltervezői munka iránt nőni fognak, váltásra van szükség. Ez talán a gazdasági nehézségektől függetlenül is bekövetkezett volna, de most a folyamat felgyorsul, egyes szegmensekben akár brutális is lehet.   Az elmúlt közel 30 évi munkájuk arról szólt, hogyan lehet a gazdasági lehetőségeken belül a legjobbat létrehozni. Pontosan meg kell határozni azt az eszköztárat, amivel eredményesnek lehet lenni. Csak a pénzhiány miatt eldobni ötleteket – ez kudarcot jelent. Ki kell találni az olcsó, egyszerű, de a koncepció erejét megtartani képes megoldásokat. Ebben segítség a most tapasztalható, minimalizmus iránti igény, ami a beruházói oldalt is megérintette. Sok segítséget jelent az anyagok pontosabb ismerete, így lehet közülük hatékonyan választani.   Nem szabad minden munkát elvállalni, minden megbízónak dolgozni. Nem dolgoztak olyanokkal, akikről előre látszott, hogy probléma lesz. 15 évi közös munka után ez a típusú beruházó már nem is keresi őket. Következetesen tartották magukat egyfajta minőségi igényhez, amit már az elején közöltek a megrendelővel. Ez veszélyes lehet, ha kevés a megrendelő – ki tudja, a mostani helyzet milyen irányba halad.   Meg kell ismerni a beruházót, hogy van-e benne hosszú távú gondolkodás, akarja-e, hogy a beruházás referencia is legyen a számára, hosszú ideig akar-e jelen lenni a piacon, azt akarja-e, hogy minden egyes produktum referencia legyen. A beruházó garanciája az, hogy az iroda régóta működik. Az építészeti értékek önmegvalósítást is tükröznek. Az iroda keresi ezt, a beruházó is értéket akar létrehozni a cége, a jövő számára is. Ezt a morált keresik a befektetőknél: az épület hordozzon valamilyen értéket.   Nem törekszenek kifejezetten arra, hogy munkáiknak megkülönbözető sajátos jegyük legyen. A mai kort tükröző, tiszta formai eszközöket használó, jól működő épületeket szeretnek létrehozni, s ebben összhang van köztük. Ha mégis van olyan jegy, ami az irodára jellemző, akkor az szerencsés dolog.   Alaptézis, hogy tisztesség, becsület nélkül nincs igazi építészet. Amikor az épület kész, már nem nagyon érdekeli az embereket, hogy ki építette. Az építésznek viszont szembesülés önmagával, megfelelt-e annak az igénynek, amit saját magával szemben támasztott. A szakmában már van ilyen visszajelzés, de az egyénben is megvan ez a visszajelzés, önértékelés.  

Csatolmány	Méret
CV_Lukacs_Istvan.doc	21.5 KB
CV_Vikar_Andras.doc	23 KB

Értékelés: Select rating12345

No votes yet

A videó lejátszása új ablakban.