Közmegegyezést!

Kálmán Ernő

Magyar Építőművészek Szövetsége elnöke   Közmegegyezést!   A Magyar Építőművészek Szövetsége olyan civil szervezet, amelyet 1902-ben Lechner Ödön és 20 társa hozott létre. Magyarország akkor prosperáló, erős gazdasági fejlődésben lévő állam volt; az alapítók szükségesnek látták egy olyan szervezet létrehozását, amely a klubszerű szakmai működést és érdekvédelmet ellátja.   A Magyar Építész Kamarát 1996-ban alapította az állam, szakmai érdekvédelmi céllal. Állami alapítású köztestület. Ezzel szemben a Magyar Építőművészek Szövetsége olyan országos civil szerveződés, amely egy nemzetközi szervezet (Union International des Architectes – Építészek Nemzetközi Szövetsége) magyarországi képviselője. Egyébként 60 évvel ezelőtt, 1948-ban Pierre Vágó is jelen volt annak a nemzetközi szervezetnek az alakulásánál, ami jelenleg másfél millió építészt képvisel, több mint 130 országban.   A Magyar Építőművészek Szövetségének elsődleges feladata a nemzetközi kapcsolattartás, a nemzetközi tendenciák képviselete Magyarországon. Idén a nemzetközi szövetségben is kapott elnökségi szerepet, de létrejött a hasonló helyzetű kamarák, szövetségek problémáival küszködő visegrádi államok szervezeteit összefogó szövetség is.   A Magyar Építőművészek Szövetsége ezen kívül gondozza az építészeti díjakat (Ybl-díj, Kós Károly díj, Pro Architectura díj), feladata ezek előkészítése, zsűrizése, bemutatása.   A székház 1951 óta nyitott klubként működik, kiállításokkal, rendezvényekkel, étteremmel (az Építészpincét is megfiatalították a közelmúltban); a Szövetség arra törekszik, hogy ezt a fiatalok számára vonzóbbá tegye. A cél a fiatalabb és az idősebb generációk közötti kapcsolatot felerősíteni, hidat teremteni. Amikor az építészhallgatók az egyetem után eldöntötték, hogy valóban építészként fognak tevékenykedni, beléphetnek a minősített tagok közé.   A Szövetség feladatának tekinti azoknak az épületeknek a gondozását, bemutatását, amik korszakos jelentőségűek, mert fontos korlenyomatok. E munka eredménye egy film is, amely a XX. századi magyar építőművészet nagy korszakairól (a szecesszióról, a Bauhausról, az organikus építészetről) szól, amelyekben Magyarországnak jelentős hatása volt a világ építészetére.   A mai építészet legnagyobb problémája a művészi elképzelés és az anyagi kötöttségek ellentéte. Bárhol Európában (pl. Franciaországban) az építészet nagyon fontos közvetítő szerepet lát el, az építészetnek üzenete volt a világ felé. Pekingben is olyan döntések születtek, melyek nyomán olyan épületek jöttek létre, ahová zarándoklatként járnak a kínaiak (Operaház, Madárfészek uszoda stb.), ez a nemzeti öntudatot is erősíti. Büszkeség a jó döntésekre, amelyek eredménye az olimpia, a sanghaji expo, ahol szintén nagyon komoly építmények születnek.   Magyarországon 1990 óta rengeteg a meg nem született épület. Az 1996-os expo területén a tüskecsarnok befejezetlen. a millenniumi városközpontban is elmaradt a konferenciaépület megépítése. A Nemzeti SZínház nem ott, nem úgy, nem egészen azzal a koncepcióval épült meg, ahogyan eredetileg kezdődött, és a Gödörnél ma mindenkinek eszébe jut egy pillanatra ez a történet. A kormányzati negyed épülete korszakosan jó döntés volt: környezethatékony, energiatudatos épületet kívántak építeni – ez sem valósult meg.   A szakmát erősen átszövi és emiatt elbizonytalanítja a politika, ezért közmegegyezésre lenne szükség.   A Clark Ádám tér állapota és a volt hadügyminisztérium épülete (fél évszázada) probléma. Kiss Péter pályázata egyértelműen kapta az első díjat a zsűritől. Mi más lehetne a döntés alapja, ha nem a társadalmat reprezentáló zsűri döntése? A közpénzek kezelésének két üzenete van: egyrészt az, hogy miként használják fel a pénzt, másrészt, hogy az építészeti üzenetek mennyire „bátrak”. Az Expo-96-ra Turányi Gábor magyar pavilonja korszakos épület lehetett volna, amely ismét megmutathatta volna, hogy a magyar építészet a gyökereiből táplálkozva tud újat, előre mutatót alkotni.   Kis Péter munkája is vállalható lett volna.   A Clark Ádám tér a bátortalanságot mutatja. A Duna-part egészét érintő nagy koncepcióra lenne szükség; ehhez esetleg egy nagy nemzetközi pályázatra lenne szükség. Itt kiderülhetne, hogy ezen a páratlan értékű területen, amihez mindenkinek van kötődése, mit kellene csinálni.

Csatolmány	Méret
CV_Kalman_Erno.doc	55.5 KB

Értékelés: Select rating12345

No votes yet

A videó lejátszása új ablakban.