A környezettudatosság a mérce

Ürge-Vorsatz Diana

A környezettudatosság a mérce   A fenntartható építészet nem periférikus jelenség, divat, hanem előbb-utóbb kötelezővé váló gondolkodásmód. Aki ennek kialakulását nem kíséri figyelemmel, az le fog maradni. Az alapvető ok az éghajlatváltozás, ami mindig gyorsabb, mint a legpesszimistább előrejelzések. A hatásai visszafordíthatatlanok, mindenkit érintenek. Az egész világon igyekeznek tenni valami a klímaváltozás ellen, minden ország vállal kötelezettségeket. Az éghajlatváltozás problémáit megoldani már nem lehet, de a nagyon radikális hatásokat csökkenteni lehet.   A szélsőséges időjárási jelenségek nem írhatók egyenként a klímaváltozás rovására, hiszen a klímaváltozás hosszú távú folyamat. Ugyanakkor az IPCC (Intergovernmental Panel on Climate Change – Éghajlatváltozási Kormányközi Testület, amely 2007-ben Nobel-békedíjat kapott) negyedik értékelő jelentése szerint egyértelmű, hogy az emberi szerep a legjelentősebb tényező a klímaváltozásban. Az egyre több szélsőséges időjárási jelenség az éghajlatváltozás „eredménye”, ennek már nagyon sok jele van.   A klímaváltozás elleni harcban az építészetnek van a legnagyobb felelőssége. Az éghajlat változásához leginkább az épületek járulnak hozzá. (Magyarországon az üvegház-hatású gázok kibocsátásának a felét az épületek adják.) Az energiatermeléssel kevesebb gázkibocsátás jár, de végső soron az energiát is (részben) az épületek üzemeltetésére fordítják. A kívánatos a nulla energiafogyasztású épület lenne, azaz az épületeknek meg kellene termelniük azt az energiát, amelyet bennük elfogyasztanak (nemcsak a fűtésre, hanem a lakók egyéb szükségleteinek fedezésére is). Az épületnek önellátó egységnek kellene lennie.   Másrészt az építészet az egyetlen terület, ahol akár 100%-kal csökkenteni lehet a kibocsátásokat, gyakorlatilag nyereséges beruházásokkal.   Az épületek építéshez szükséges hagyományos anyagok felhasználását tiltják. Ez nagy probléma, mert az USA-ban pl. ezek használata a divat. Ha meg is vannak a hatóságok indokai a tiltásra, ezeket esetleg felül lehetne vizsgálni. Ahogy csökkenthető az épületek üzemeltetéséhez szükséges energia, úgy nő az építőanyagok gyártása során kibocsátott gázok fajlagos súlya, jelentősége. A gyártás során kibocsátott gázok erősen üvegház hatásúak, ezek egyensúlyát vizsgálni kell.   A fenntartható építészet a fenntartható fejlődés koncepcióját takarja, azaz éljünk jól, de ne veszélyeztessük a jövő generációk jólétét. Olyan épületeket építsünk, amelyek a földet ugyanúgy hagyják, mint ahogyan kaptuk.   Az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület 2007-ben Nobel-békedíjat kapott (Al Gore-ral megosztva.) Az IPCC kiemelkedő tudósokból álló szervezet, amely hat-hétévente értékelő jelentést készít az éghajlatváltozás helyzetéről, a vele kapcsolatos küzdelem állapotáról. Az ENSZ is elismeri e szervezet tevékenységének jelentőségét, és a politikusok is elfogadják a véleményét. Nemcsak bebizonyították, hogy az éghajlatváltozást az ember okozza, de a politikai döntéshozókkal együtt dolgozik ellene. Az IPCC elnöke dr. Rajendra K. Pachauri. Fontos, hogy fejlődő országból (Indiából) származik az elnöke.   Nem számít, hogy kicsi vagy nagy nemzetről van-e szó, személyesen, fejenként vagyunk felelősek az éghajlatváltozásért. Ha Kína szétdarabolódna (és már nem lenne nagy ország), akkor is fontos lenne, hogy kevés üvegház-hatású gázt bocsásson ki. Magyarország fajlagosan lényegesen több üvegház-hatású gázt bocsát ki, mint Kína. Ugyanígy nagy az USA felelőssége is, de az építészet nagyon sokat tehet, mert a jó megoldásokkal mindenki jól jár. Arra van szükség, hogy olyan új épületek épüljenek, amelyeknek minimális az üvegház-hatású gázkibocsátása. A jól megépített, energiahatékony épületeknek egészségügyi és gazdasági haszna is van.  

Értékelés: Select rating12345

Értékelésem: Nincs. Értékelés: 5 (3 szavazat)

A videó lejátszása új ablakban.