A könnyűszerkezetek világa

Seregi György, Márfi József

  A könnyűszerkezetek világa   A könnyűszerkezetes építési konferencia témája az építés a logisztikában és ezen belül az, hogy a könnyűszerkezetes építés hogyan tudja a logisztikát elősegíteni és az építési feladatokat ellátni. Dr. Dór Zoltán, a Logisztikai Egyesület elnöke tartott általános bevezető előadást, és elmondta, hogy a logisztika a csarnoképítésnél, a raktárépítésnél jóval szélesebb témakör, ehhez hozzátartozik az úthálózat, az áruszállítás, a raktározási technológia és nagyon fontos ezen belül maga a csarnok is. Paul Ákos, a Kész Kft. fő statikusa ismertetett egy ilyen épületszerkezetet.   Könnyűszerkezetesnek lehet nevezni pl. a családi ház építésnél a fa- vagy acélváz szerkezettel, alumíniummal kicsit előre gyártott, könnyű panelszerkezettel épített épületeket, de az ipari, kereskedelmi, raktározási területen, a csarnoképületeknél ez teljesen más dolog. A lényege az, hogy egy viszonylag gyorsan kivitelezhető technológiával akár acélvázra, akár vasbeton vázra, különféle előre gyártott, vagy félig előre gyártott könnyűszerkezetes burkolatokat helyeznek el, megfelelő szigeteléssel. Ennek a viszonylagos egyszerűsége és gyorsasága az, ami a könnyűszerkezetet leginkább jellemzi.   A hőszigeteléssel nincs probléma ezeknél az épületeknél, mert ma olyan könnyű hőszigetelő anyagok vannak, pl. a polisztirol hab, vagy az ásványgyapot, amelyek minden igényt kielégítenek. A probléma a hőtárolással van, mert ez az anyagok tömegétől függ. Ezen pl. egy irodaépületnél úgy lehet segíteni, hogy vasbeton födémet építenek be, vagy egyes helyeken olyan falszerkezetet, ami a hőtárolási funkciót látja el. A nyári felmelegedés szintén probléma, de csak abban az esetben, ha rossz a konstrukció. Kezelhető a probléma, ha olyan üvegezett szerkezeteket használnak, amelyek nem csak hő-, hanem hangszigetelő és fényvisszaverő képességgel is rendelkeznek, vagy olyan árnyékolást használnak az épületnél, ami „beáll”, vagyis napfény hatására pontosan abba a szögbe áll be, amelyik a legintenzívebben véd a napsugárzás ellen. Egyes esetekben, főleg irodáknál, ahol az emberi tartózkodás folyamatos, klímákat is alkalmaznak.   Azok a tulajdonosok, akinek már van ilyen épületük, szeretik. A lényege a dolognak az, hogy egy acél- vagy egy faszerkezet vékony, gyakorlatilag a szerkezet tartó szélességétől függ. Ez csak a vázszerkezet, ami ki van töltve nagy hatékonyságú hőszigetelő anyaggal, leggyakrabban ásványgyapottal, ez tűzrendészetileg is megfelelő, meg a szigetelő képessége is nagy és utána kívülről-belülről burkolatot kap. A külső burkolat általában hőszigetelést is jelent, különféle anyagokból.   Ennek az építésmódnak a legnagyobb előnye a gyorsaság. Ha gyorsan van szükség egy épületre, akkor ez két-három hónap alatt elkészíthető, gépészettel, alapozással együtt. Azzal számolni kell, ha valaki ezt állandó lakásnak használja, akkor némi fűtés folyamatosan szükséges. Fontos a tájolás építészetileg, azokat a helyiségeket, pl. a nappalit, vagy amelyik a nap besugárzásnak különösen ki van téve, déli irányba nem célszerű tenni, azon kívül nem szabad megspórolni az árnyékolást. Ha ezek a feltételek megvannak, akkor még energetikailag is jobban jár, aki ilyen házat épít, mint aki téglaházat.   Egyelőre vannak még bizonyos félelmek az építtetőkben a tartósságra vonatkozóan. Az egyik úttörője Európában ennek a fajta építési módnak Finnország, ahol vannak 50-60 éves ilyen szerkezetből épült házak, amikkel semmiféle probléma nincs. Olykor komplett városrészek is épülnek könnyűszerkezetes épületekből. A tartóssági problémáknál két dolog van: ha favázat használnak, akkor nagyon oda kell figyelni a favédelemre. Ha a fa megfelelő védelmet kap, akkor nagyon tartós anyag. Az acélnál ugyanez a megoldás: ha jól előkészített és horganyzott, vagy rozsdamentes a váz, akkor ilyen probléma nincs.  

Csatolmány	Méret
CV_Seregi_Gyorgy.doc	31.5 KB
CV_Marfi_Jozsef.doc	21.5 KB

Értékelés: Select rating12345

Értékelésem: Nincs. Értékelés: 3.3 (3 szavazat)

A videó lejátszása új ablakban.