K. Theisler Katalin - BME DLA hallgató
Kiemelkedő diplomamunkák Az élet alakította úgy, hogy – mivel jó kapcsolata alakult ki az egyik tanszéken egy-két tanárral –, amikor hiányzott egy oktató az angol nyelvű képzésből, akkor megkeresték, hogy lenne-e kedve ehhez. Mivel a tanítás régi nagy vágya, elvállalta; így alakult ki, hogy most az angol nyelvű képzésben oktathat. Egyszerre tanít és tanul: a szilárdságtant oktatja, azt próbálja is egyre mélyebben elsajátítani, de – véleménye szerint – azért nem állná meg a helyét statikusként a való életben. A Duna-kanyarba tervezett – Dömösre – egy szemlélődés háza nevű jezsuita lelkigyakorlatos házat. Az elnevezést is ő találta ki, bár a nevet onnan vette, hogy úgy nevezik ezeket a lelki gyakorlatokat, hogy szemlélődő lelki gyakorlatok – ez adta az ötletet az elnevezéshez. Maga a téma akkor került elő, amikor arról kezdett gondolkodni, hogy mit is tervezhetne diplomára. Akkoriban több jezsuita szerzetessel került kapcsolatba és elkezdte vonzani az ő világuk és ez a kettő találkozott és így alakult ki ez a terv, hogy erre a célra tervezzenek egy házat. Diploma után egy tanáránál kezdett el dolgozni, és a Bóbita óvoda kiviteli tervei elkészítésében vett részt. Akkor már a tervezésnek a megformálás és megálmodás része nagyjából lezajlott, de a részletekbe még ő is igyekezett a maga részét belerakni. Számos más munka során is közösen dolgozott már vezető tervezőkkel. Hisz abban, hogy előbb-utóbb összetalálkoznak az érdeklődések és az ember azoknak lesz szimpatikus, akik hasonlóképpen gondolkodnak és élnek, mint ő. Reméli, hogy ez a tervezési folyamatokra is áll, hogy mindig olyan feladatok jönnek, amik az embernek „testre szabottak”.| Csatolmány | Méret |
|---|---|
| CV_Theisler_Katalin.doc | 29.5 KB |
A szülői környezet is befolyásolta a pályaválasztását, a Kertészeti Egyetem kiválasztásában még a Feneketlen-tónak is szerepe volt... A kertépítészeti szak választása után jutott el a jelenlegi pályára.
Több generáció óta foglalkozik építészettel a család. A családi légkör is befolyásolja a fiatalabbak szemléletmódját, tudását – nem technikai-tárgyi vonatkozásban, hanem érzelmileg.
A kiállítás funkcionális belsőépítészeti alkotásait a wabi-sabi filozófiája ihlette. Erről az irányzatról ma még keveset tudnak Magyarországon, ez japán filozófiai irányzat, a lényege a valóság, a természet szeretete a maga törékeny, múlandó mivoltában. Felhívja a figyelmet arra, hogy a természet apró elváltozásai is szerethetők. Nem kijavítani, hanem elfogadni kell. A hiba csupán szemléletmód kérdése.
A nagymarosi vízlépcső elmaradása után a tájépítészeti kérdések nyitva maradtak, ez egy, az 1930-as években kezdődött, és napjainkig tartó szövevényes építészeti-társadalmi történet. A Bős-Nagymarosi vízlépcső-rendszer nagymarosi részének elmaradása után néhány vízvédelmi elem azonban megvalósult. Ennek a kiemelkedően értékes tájnak a védelme különleges feladat. A táj védelme nagyon nehéz. Hasonló helyzet van Ausztriában (Melk környékén) – még ha az összehasonlítás nehéz is –, ott a történet mutat némi hasonlóságot a dunakanyarbeli történéssel.
Kicsit talál szokatlan az építészet, a városépítészet megkülönböztetése, gyakran ezt két külön szakmának tekintik. Z. Halmágyi Judit praktizáló építészként kapcsolódott bele a városépítészetbe, a főváros városfejlesztési és városképvédelmi bizottságában is ténykedik. Főleg uniós projektek előkésztésében dolgozik. Nem választható külön a két szakma, ugyanaz a filozófiája: nagy léptékben és kicsiben is igaz, inkább a szakmai-etikai megközelítésmód eltérő.