Kell, hogy a magyar fülnek ismerősen csengjen - Zangla

 

Olosz Emese, Barcza Gergely   Kell, hogy a magyar fülnek ismerősen csengjen – Zangla   Kőrösi Csoma Sándor minden magyar ember számára fontos személyiség. Az élete, az a kitartás, az a tudományok iránti szeretet, amit tőle tanulhatunk, azonban nemcsak a magyar emberek számára, hanem mindenki számára jelkép, irigyelve nézett dolog. Nem kimondottan Kőrösi Csoma Sándor tapasztalatait, vagy a kutatásait látták maguk előtt, amikor elindultak erre az útra. Elsősorban az köti őket ehhez az épülethez, ehhez a vidékhez, hogy ő is ott élt.   Nem is maga az épület, a kő, meg a vakolat, ami ezt egybetartja, hanem maga a helyszín, a környezet volt érdekes számukra. Kőrösire visszatérve, az mindenképpen díjazandó dolog, hogy neki mert úgy indulni – teljesen mindegy, hogy milyen háttérrel – egy olyan világnak, amit igazából nem ismert. Másfél évig élt ebben az épületben, ami Zanglában van. Kőrösi Csoma Sándor itt tartózkodott hosszabb ideig és itt kezdte el a szótár készítését, ami által híressé vált.   1928-ban Baktay Ervin ott járt és megjelent több írása is erről a vidékről, meg erről az útról, amit Kőrösi Csoma Sándor is megtett. Amikor először meglátták az épületet, rögtön első pillanatra jobbnak ítélték meg, mint azoknak a fotóknak az alapján, amiket egy évvel korábban kaptak. Ahogy „beleásták” magukat az épületbe, meg felmérték, rájöttek, hogy igazából rosszabb, mint amire számítottak.   Ez egy háromszintes, plusz egyszintes szárnyból álló épület, aminek födémtől, faltól mindentől elkezdve minden zugát végigkutatták, és megállapították, hogy egyetlen födéme sem hibátlan. Több, mint 100 éve lakatlan, viszont 2-3 éve már nem is gondozzák. A legrosszabb hatás, ami éri az épületet, a téli olvadás, meg az esőzések. Ennek köszönhetően az összes fala végig van repedve és a födéme is több helyen beszakadt. Megpróbálták idén a legsürgősebb dolgokat megoldani, a leginkább veszélyeztetett részeket megpróbálták megerősíteni. Sajnos nagyon sokra nem tudtak jutni, mert rövid volt az idő is és munkásokat is nagyon nehezen találtak.   A felújításhoz a helyi építőanyagokat használták; a fát a környékről szállították oda, mert kevés a fájuk. Zangla talán az egyik kivételezett falu, amiben van fa, a völgy másik oldalán levő faluban egy darab fát nem lehetett látni.   2009-ben szeretnék egy kicsit jobban előkészíteni a kimenetelüket Zanglába. Tavaly úgy mentek ki, hogy nem voltak alaprajzaik, nem ismerték az épületet, nem tudták pontosan, hogy milyen állapotban van. Ahhoz, hogy valóban koncepciót tudjanak alkotni arra, hogyan állítják helyre, vagy mit akarnak elérni az épületben, ahhoz a most következő időszakban készítenek elő terveket.   Az a nehézsége a dolognak, hogy elkezdhetik ugyan felülről – mert a legfelső szinten van Kőrösi-szoba, ráadásul kinn a sarkon, rendbe hozhatják csak a szobát, de kérdéses, hogy ennek mennyi értelme van. Az alapjait kell megerősíteni az épületnek. Ez jóval nagyobb feladat, mint amire számítottak és az a baj, hogy alapjaiban rossz az épület.   Át kell gondolni, meg kell nézni, hogy egyáltalán minek van értelme, mert téglára szétszedni, teljesen lebontani és visszaépíteni, annak nincs értelme, meg iszonyatosan nagy energiát emésztene fel és kérdéses a végeredmény: ha megteszik és a végén ott fog állni egy teljesen szabályos vonalakkal rendelkező kolostor, ami úgy, ahogy van, unalmas lesz.Óriási pénz menne rá és az értelmét se igazán látni. Abban a szerencsés helyzetben van az épület, hogy az egyik részére igaz, hogy alapjaiban rossz, a másik része viszonylag kompakt és szikla-talapzatra épült, tehát alapsüllyedésről nem beszélhetni. Inkább arról van szó, hogy megnyíltak a kőfalak, tehát eleve rosszul volt megépítve az épület. Azok az építési eljárások, amik Tibetből vándoroltak erre a vidékre, útközben elkoptak és alapvető dolgokat nem építettek bele az épületbe.   Tervezés alatt áll az expedíció, május-júniusra gondoltak, de figyelni kell arra, hogyan alakul a falu élete az adott időszakban, az aratási szezonban nem lehet munkást találni.   Indiában műemléki törvény még nem létezik. 2008-ban a királynak, a tulajdonosnak a meghívására mentek ki és állagmegóvó munkálatokat végeztek. 2009-ben újra kell kérvényezni, hogy dolgozhassanak. Az az igazság, hogy ez nem jelentős épülete az indiai műemlékeknek, ezernyi – ennél sokkal jobb állapotban levő – műemlék van, és azokra jobban figyelnek.   A legnagyobb kérdése az az épületnek, hogy hiába hozzák rendbe, ha nem töltődik meg tartalommal, akkor ugyanúgy az enyészeté lesz egy pár éven belül, mert nincs gazdája, nem viseli senki gondját.   

Csatolmány	Méret
CV_Olosz_Emese.doc	70 KB
CV_Barcza_Gergely.doc	20 KB

Értékelés: Select rating12345

Értékelésem: Nincs. Értékelés: 5 (1 vote)

A videó lejátszása új ablakban.