Kamarai feladatok

Eltér István

Kamarai feladatok   A Magyar Építész Kamara elnökeként a közelmúltbeli kemény kritikával kapcsolatban kiemeli, hogy a levélben nem az építész kamarát szidják. Ezért a válaszlevelében is azt kérdezte, miért pont az építészmérnökök lennének „boldogok” ebben a világban? A válság ezt a szakmát is elérte, ezt nem is annyira a leállások száma, hanem a megbízások „elhalása” jelzi.   A Magyar Építész Kamarának egyrészt az a feladata, hogy „védje” a tagjait, másrészt biztosítsa a szakmagyakorlás felügyeletét. Ma a tagok létszáma Magyarországon (a tagság kötelező) 10 500 körül van. Ebből a létszámból 8000-8200 fő az építész, a többi a társszakmákat műveli. Nem kamarai tagként itt vannak nyilvántartva a műszaki ellenőrök is, őket is felügyeli a kamara.   A kamarák az 50-es évek elején megszűntek, így az újraalakulásukhoz hazai tapasztalat nem volt, de tanulmányutakat tettek külföldre, és megnézték a régi kamarák munkáját is. Ennek alapján alakult ki 1996-ban a törvény, ami megfogalmazta a kamarai feladatokat (körülbelül százfélét). A Kamara tevékenysége a törvényből és az alapszabályból levezethető, bár időnként újak is jönnek, pl. a továbbképzés. Ebben is megnézték a külföldi gyakorlatot, Európa sem egységes, mi az angol rendszert vettük át, a kamarai tagoknak életük végéig kötelező tanulni. A rendszerrel nem is lenne baj, ha nem ilyen lenne a rendelet, nem ilyen lenne a végrehajtás. Ugyanakkor a képzések kellemes következménye, hogy beindult az építész közélet, régi ismerősök találkoznak újra egy-egy programon. A programok szakmailag nagyon jók (több mint 500 volt tavaly), részben a gyártók kínálnak programokat, részben a szakma szervez.   Példa az egyházi szakrális belsőépítészeti konferencia terek és a fény kapcsolatáról, ahol az egyház, tervezők, fizikusok sokoldalúan járták körbe a témát, hogy mit kell a tervezés során figyelembe venni hogyan kell jó templomot tervezni. Kiderült: 365 új templom épült Magyarországon a 2. világháború után. Ez jó minőségű építészet.   Másik példa: bor és építészet, Tokaj-hegyalja pincéi témában volt előadássorozat. A résztvevők megtapasztalhatták, hogy világszínvonalú épületek születtek ebben a kategóriában.   Az építészek csak akkor érzik, hogy mi a probléma, ha nincs kamara (erre is van példa); igen sok építészvédelmi ügyben is eljárt a kamara, de akiket megvédtek, azok ritkábban leveleznek.   Az építészek súlyának növeléséért minden országban harcolnak. Érdemes megnézni a tervpályázatok példáját: Európában a magyar a legjobb rendszer (mondják az angolok), az európait most igazítják a miénkhez. Lengyelországban, Finnországban tavaly 9 tervpályázat volt, Magyarországon két év alatt összesen 200 (nyilvános, nemzetközi) tervpályázatot hirdettek. Ugyanakkor a tervpályázat ma „csak” versenyt jelent, régen szakmai elismerést is jelentett a helyezés.   A kamara nem mindenható. Az lenne a legjobb, ha minél több, az építészet érdekében tevékenykedő civil szervezet dolgozna.  

Csatolmány	Méret
CV_Elter_Istvan.doc	24.5 KB

Értékelés: Select rating12345

No votes yet

A videó lejátszása új ablakban.