Építészgondok - Kamarai válaszok

Bálint Imre Dr.

Építészgondok - kamarai válaszok   A jelen gazdasági helyzetet jellemző problémák megjelennek az építész közéletben is. A Budapesti Építész Kamara elnöke szerint a szakma összetettségéből fakadóan a problémák is összetettek: ·        a szakmagyakorlás feltételei a mai jogi körülmények között nagyon bonyolultak; ·        a jelen gazdasági környezetben, piaci körülmények között a lehető leggazdaságosabb megoldásokkal kell megpróbálni jó, időt álló építményeket csinálni, a jövő társadalmának megfelelni, miközben a mai társadalom nem felkészült a mai modern építészetre, társművészetekre.   Ahogyan ma ismét egyre inkább kultúrája van a jó bornak, úgy kell megtanítani az építészet élvezetét a társadalomnak. A háború előtt Budapest nagyon szép volt (eklektika, romantika, szecesszió). 1945 után a városiasodás, a vidékről felvándorlás, a tömeges lakásépítés, a történeti faluépítés megszakadása miatt generációk nem találkoztak a történeti városépítésből fakadó modern építészettel.   A millennium környékén a társadalmi körülmények támogatták a városrendezést. 1870-ben született a Fővárosi Közmunkák Tanácsa, munkájának eredményeiben ma is gyönyörködhetünk. Most hiányzik az egységes gondolkodásmód, az egységes stratégia- és célmeghatározás, és ennek egységes végrehajtása. Ennek híján a fővárosi nagy beruházásokat nehéz infrastruktúrával kiszolgálni. A 23 kerület és a főváros csak súrlódásokkal működik. Ezért ma is szükség lenne egy Fővárosi Közmunkatanácsra, amely a jelentős, átütő nagyságú feladatok végrehajtásában szabad kezet kapna és végrehajtaná, és ezeket nem színeznék parciális érdekek.   A Budapesti Építész Kamara törekszik ennek a szervezetnek az újbóli létrehozatalára; van már egy kuratórium és van egy négypárti egyezség a kérdésben. Bár a gazdasági környezet nem igazán alkalmas, de a szándék megvan, dolgoznak érte. A tagság (4200 építész) koncepciókkal és beadványokkal „bombázza” az illetékes szerveket. Jelentős a „kudarcélmény” is, pl. az építészet jogi szabályozásában a Budapesti Építész Kamara ugyan véleményező szervezet, és az egyeztetés le is zajlik, de a véleményét alig használják fel, alig építik be a jogszabályokba. Ezért is születnek az olyan „mixelt” jogszabályok, ami az EU-nak, és a régi Magyarországnak is meg akarnak felelni. A Budapesti Építész Kamara rendelkezésre áll a szakértelmével, szakmaszeretetével, de javaslatai „lepattannak” az államról.   A Budapesti Építész Kamara és a Magyar Építész Kamara együttműködése jó.   A kérdésre: „Szükség van-e a kamrákra az építészetben?” Az a válasz, hogy a kamarák – jogszabályban megfogalmazott feladataikat ellátva – „rendet tartanak” az építészek között (etikai, fegyelmi ügyek), szakmafelügyelet látnak el (műszaki színvonal ellenőrzése). Ezek nem népszerű feladatok, ezeket az államnak kellene ellátnia. Ma a kamara működteti ezt a rendszert, a Kamara hivatalként működik.   Ugyanakkor a magyar építőipar, építészet súlytalan; a kamarának arról is gondoskodnia kellene, hogy az építészet visszanyerje a rangját. Egységet kellene a Kamarán belül létrehozni, keresve az eszközöket, amik az építészeket egy cél irányában együttműködésre késztethetik. Az atomizált szakma nem lehet ütőképes; ha a szakma egysége létrejön, akkor a társadalom majd ismét elismeri a szakmát, de ez nagyon nehéz feladat.

Csatolmány	Méret
CV_Balint_Imre.doc	119 KB

Értékelés: Select rating12345

No votes yet

A videó lejátszása új ablakban.