Budapest egy Urbanista szemével

Ongjerth Richárd

  Budapest egy urbanista szemével   A Magyar Urbanisztikai Társaság ügyvezető igazgatója „véletlenül” lett várostervező – kevesen akarnak eleve várostervezők lenni. Nem az a műfaj, amire eleve készülnek a pályaválasztó fiatalok. Az egyetemnek sem mindig sikerül felkelteni a várostervezés iránt az érdeklődést.   Korábban 30-40 ezer fős lakótelepeket építettek, és nem jöttek rá, hogy a várostervezés sokkal több, mint építészet. Emberek életének a keretét kell megteremteni, társadalmat kell tervezni. Az emberek közös jövőjét kell megtervezni, ez sokkal sokszínűbb, mint az építészet.   A Váci utca a világ 7. legnépszerűbb sétálóutcája, erre büszkék lehetünk. Negyvennél több szempont alapján minősítették, ebből 5-7 a kifejezetten építészeti szempont, a többi más kategóriába esik (udvariasság, kiszolgálás, zöldterületek stb.). Kevéssé vesszük észre azt, ami az életünkben jó, s emiatt rossz a városlakók közérzete, pedig sok minden van, amire büszkék lehetünk. Egy időben az volt a hír, hogy „Prága lehagyta Budapestet”; aztán egy svéd napilap megszavaztatta az olvasókat, és Budapest nyert Prága előtt – akkor elhittük, hogy Budapest jó. A kategorizálások természetesen csak játékok, de ha ez kell a jó közérzetünkhöz, akkor ez nagy öröm. A Világbank egy rangsorolásában pl. a 35.-ek lettünk; gyakran nem vesszük észre, hogy jók vagyunk – de persze lehetnénk jobbak is.   A Magyar Urbanisztikai Társaság szerepében új korszak következhet, szeretnének városfejlesztéssel kapcsolatos tudásközponttá válni. Több figyelmet kívánnak fordítani azokra a társszakmákra, amelyekkel együtt kell dolgozni. Az urbanisztika komplex, sokrétű feladat, ami nem szerepel a hagyományos várostervezői feladatok között, a MUT ebben az irányban kíván bővíteni, rendezvényekkel, kiadványokkal stb. Konferenciák, szakmai munkák folynak, kiállítások, viták szereplenek a tevékenységben. A társszervezetekkel is tartják a kapcsolatot.   A VIII. kerületi Magdolna-negyed rehabilitációjának a mintája mutatja, hogyan zajlik egy ilyen projekt. Mind a kívülállóknak, mind pedig az ott élőknek tudni kell megmutatni a lakóhelyük értékeit. A hátrányos helyzetű területeket fel kell fejleszteni. A Kesztyűgyár kitűnő terep egy szociális-rehabilitációs projekt bemutatására.   A MUT adatbázist épít azokból az adatokból, amelynek segítségével támogatni tudják a városfejlesztési akciókat: például komplex munkacsoportokkal szervezésével.   A MUT több nemzetközi szervezetnek is tagja, a magyarországi ENSZ-HABITAT titkársága, valamint az EUROPAN fiatal építészek pályázatának szervezését, lebonyolítását is intézi. Széles körű nemzetközi kapcsolatrendszert tartanak fenn és hálózatot is bővítenek, pl. az INTERREG keretében a legjobb gyakorlatokat összegzik, pl. az erődített városok turisztikai bemutatását szolgáló projekteket.   A ferencvárosi rehabilitáció nemzetközi elismerésében a MUT nem dolgozott közvetlenül, de voltak személyi kapcsolatok a végrehajtásban, s a MUT is itt működik.   Sokat fejlődött az urbanisztikai felsőoktatás az utóbbi 5-6 évben Magyarországon: a Corvinus Egyetemen településmérnök-képzés indult, az ELTE-n a szociológus-képzésben, a Műegyetemen a városfejlesztési közgazdászok képzésében jelentek meg ilyen elemek. Nagyon jó a fiatal utánpótlás, nemcsak a szorosan vett építészet, hanem a kapcsolódó szakmák területén is, erősen megpezsdült a szakma.  

Csatolmány	Méret
CV_Ongjerth_Richard.doc	78 KB

Értékelés: Select rating12345

No votes yet

A videó lejátszása új ablakban.