Felhasználói név: Jelszó: Elfelejtett jelszó | Felhasználó létrehozása

Allergológus a családban

2008/12/30 10:30
2008/12/30 11:00
Európa/Budapest
Vendég: 
Prof. Nékám Kristóf - egyetemi magántanár
Időtartam: 
16perc
Prof. Nékám Kristóf - egyetemi magántanár

Prof. Nékám Kristóf - egyetemi magántanár 

  Allergológus a családban   Az építkező családnak is kell, hogy legyen orvosa. Úgy érzi, hogy az építészet és az allergológia nagyon sok területen összekapcsolódik, és nagyon sokat tud segíteni egymásnak abban, hogy egy nagyon jó, lakható, egészséges ház szülessen. A két tudományág a gyakorlatban és az elméletben sem kapcsolódik eléggé egymáshoz, de azt látni kell, hogy az allergiák olyanok, mint Laokoón fiai és a kígyók: befonják az ember életét, nem lehet kibújni előlük. A közeljövőben egészen biztos, hogy nem születik olyan megoldás, amivel érdemben vissza lehet szorítani az allergiákat. Két lehetőség van: az egyik, hogy belenyugszunk – ez egy nagyon rossz stratégia lenne természetesen – a másik, hogy meg kellene próbálni úgy építkezni, hogy lehetőség szerint minél kevesebb allergénnek legyen kitéve az, aki benne fog lakni. Ahogy az építésznél az ideális helyzet, hogy benn lakik az építész a családnál, úgy kellene ezt kiegészíteni – különösen olyan családoknál, ahol van allergiás, vagy legalábbis a rizikója a családban magas az allergiának – egy allergológussal is: meg kellene beszélni az életvitelüket, a lehetőségeiket és az tudna tanácsokat adni, hogy a házat hogyan kellene felújítani, vagy berendezni, megépíteni. Utána már nagyon nehéz lesz megoldani az atka- és gombamentesítést – teljesen nem is lehet.   A panelek kapcsán allergológiai szempontból megemlítendő a szemét kezelésének kérdése: ahol szemétledobó van, ott ha nem megfelelő a szemét eltávolítása, megjelennek az egerek, a svábbogarak, ezek újabban nagyon komoly allergiakiváltó okok.   Amerikában mérték fel, amikor gyereket várnak a családban, akkor nagyon sokan kifestik a szobát, jó festékanyagokkal, kellemes pasztellszínűre. Aztán a gyerek vérében néhány hetes korában megjelennek azok az oldószerek, amik a festékből egy ideig még kijönnek. Az allergológus tud tanácsot adni, hogy milyen festéket és eszközöket használjanak, kell egy időt hagyni, amíg az anyagok koncentrációja lecsökken olyan szintre, amely már nem veszélyes. Az építészetnek alig van néhány olyan pontja, amely nem kapcsolódik az allergiákhoz, az allergológushoz, csak ez nem tudatosodik az emberekben. Az allergológusok tudnának tanácsot adni. Ha ezt nem fogadják meg, utólag is sokat lehet segíteni, a gyógyszereléstől kezdve nagyon sokféle más lehetőségig. A tüneteket okozó allergének előzetes kiküszöbölése a lakótérből azonban hosszú távon sokkal jobb és sokkal olcsóbb megoldás.   Egyelőre nincs „üzemszerű” munkakapcsolat az allergológusok és az építészek között, pedig ezt alkalmazni kellene lakásokra is, házakra is és szállodákra is. Már több építész és szállodás barátját megkérdezte, hogy mit szólnának ehhez az egészhez, de nem jutott előbbre. Ezért amikor az újságban az ArcHtv-ről olvasott, azt gondolta, hátha ez olyan lehetőség, ami célközönséghez szól, amit nagyon sokan néznek, talán valaki lesz, aki felfigyel, és azt mondja, hogy ezt érdemes lesz a házépítésnél, a szállodaüzemeltetésnél, a szálloda rekonstrukciónál figyelembe venni, felhasználni.   Az egység abban nyilvánulna meg, hogy például legyenek allergia-szegény részei a szállodának, ahová kutyát és macskát nem lehet bevinni, ahol a hűtőszekrényben nincs földimogyoróból készült valami, ahol nincsenek allergénekből készült chipsek. A földimogyoróra az angolszász lakosságnak magas százaléka allergiás lehet. A tapéta, a függönyök, a szőnyegpadló – ez mind problémás lehet a szállodáknál. Jelenleg az a helyzet, hogy az atkáknak nagyon kellemes fészket adnak, a belső hőmérséklet, a páratartalom erre megfelel, és utána nehéz megszabadulni tőlük. Ehelyett olyan rendszert kellene felépíteni, ahol az atkák nem igazán érzik jól magukat. Vannak olyan huzatok, olyan mosószerek, tisztítószerek, melyekkel lecsökkenthető az atkák mennyisége, ezáltal nem lesznek tünetkiváltók.   Külföldön már hirdetik magukat úgy a szállodák, hogy allergia-szegény részlegeik vannak, ez jobb üzlet a fenntartóknak. Nálunk is hasonló kellene, ilyen rendszert kellene működtetni, de az is megoldás lenne, ha az idelátogató külföldi a szobájában levő tévéből tájékoztatást kapna, hogy az ország mely részein milyen fajta pollenek vannak. Ebből megtudhatná azt is, hogy mely évszakban érdemes idejönnie.   Kellene egy felmérés arról, hogy van-e allergiás a családban, a felmenők, rokonok körében. Ha nincs allergiakötődés a családban, az égvilágon semmi tennivaló nincsen, bár manapság ezek az emberek kisebbségben vannak sajnos. A lakószobákban olyan tisztítási rendszert kellene bevezetni, amely nem hagy ki semmilyen helyet, különösen igaz ez a beépített szekrényekre, ahol az atkák igen jól érzik magukat. A másik fontos dolog, hogy az ágyban olyan párna legyen, amit az atkák nem szeretnek. Toll ne legyen, mert arra is sok ember allergiás.   Gyakran olvasható, hogy különböző díjak vannak az építészetben; azt javasolja az építészeknek, a szervezeteiknek, hogy szülessen egy olyan díj Magyarországon, vagy akár nemzetközileg is, amellyel azokat az építészeket, kivitelezőket díjazzák, akik a ház, az iskola, az iroda létrehozásánál az egészségügy szempontjait a legjobban tudják érvényesíteni. Ugyanis egy ház lehet szép, nagyon sokan nézik sok éven keresztül, de az sem mindegy, hogy a benne lévők egészsége sok éven keresztül jobb lesz-e.  
CsatolmányMéret
CV_Nekam_Kristof.doc48 KB
Értékelésem: Nincs. Értékelés: 4.5 (4 szavazat)
A videó lejátszása új ablakban.

Hasonló témájú anyagaink...

Kertépítés

2009/02/25 15:30
Európa/Budapest
Vendég: 
Pirk Ambrus - táj- és kertépítész mérnök
Időtartam: 
18perc
Pirk Ambrus - táj- és kertépítész mérnök

A szülői környezet is befolyásolta a pályaválasztását, a Kertészeti Egyetem kiválasztásában még a Feneketlen-tónak is szerepe volt... A kertépítészeti szak választása után jutott el a jelenlegi pályára.

Építészet és család – építészet és barátság

2009/02/25 15:00
Európa/Budapest
Vendég: 
Vadász Bence - Ybl díjas építész
Időtartam: 
23perc
Vadász Bence - Ybl díjas építész

Több generáció óta foglalkozik építészettel a család. A családi légkör is befolyásolja a fiatalabbak szemléletmódját, tudását – nem technikai-tárgyi vonatkozásban, hanem érzelmileg.

JELEK – a MAAK Design csoport kiállítása

2009/02/25 14:30
2009/02/25 15:00
Európa/Budapest
Vendég: 
Hajas Ági - építész-képzőművész, Boltresz Attila - fotográfus
Időtartam: 
11perc
Hajas Ági - építész-képzőművész, Boltresz Attila - fotográfus

A kiállítás funkcionális belsőépítészeti alkotásait a wabi-sabi filozófiája ihlette. Erről az irányzatról ma még keveset tudnak Magyarországon, ez japán filozófiai irányzat, a lényege a valóság, a természet szeretete a maga törékeny, múlandó mivoltában. Felhívja a figyelmet arra, hogy a természet apró elváltozásai is szerethetők. Nem kijavítani, hanem elfogadni kell. A hiba csupán szemléletmód kérdése.

Jövőkép a tájépítész szemével

2009/02/25 14:00
2009/02/25 14:30
Európa/Budapest
Vendég: 
Szabó Gábor - vezető tervező, TÉR-TEAM Kft.
Időtartam: 
13perc
Szabó Gábor - vezető tervező, TÉR-TEAM Kft.

A nagymarosi vízlépcső elmaradása után a tájépítészeti kérdések nyitva maradtak, ez egy, az 1930-as években kezdődött, és napjainkig tartó szövevényes építészeti-társadalmi történet. A Bős-Nagymarosi vízlépcső-rendszer nagymarosi részének elmaradása után néhány vízvédelmi elem azonban megvalósult. Ennek a kiemelkedően értékes tájnak a védelme különleges feladat. A táj védelme nagyon nehéz. Hasonló helyzet van Ausztriában (Melk környékén) – még ha az összehasonlítás nehéz is –, ott a történet mutat némi hasonlóságot a dunakanyarbeli történéssel.

A FUT kérdez – Z. Halmágyi Judit válaszol

2009/02/24 12:00
2009/02/24 13:00
Európa/Budapest
Vendég: 
Z. Halmágyi Judit - építész
Időtartam: 
22perc
Z. Halmágyi Judit - építész

Kicsit talál szokatlan az építészet, a városépítészet megkülönböztetése, gyakran ezt két külön szakmának tekintik. Z. Halmágyi Judit praktizáló építészként kapcsolódott bele a városépítészetbe, a főváros városfejlesztési és városképvédelmi bizottságában is ténykedik. Főleg uniós projektek előkésztésében dolgozik. Nem választható külön a két szakma, ugyanaz a filozófiája: nagy léptékben és kicsiben is igaz, inkább a szakmai-etikai megközelítésmód eltérő.