Leczovics Andrea Diplomadíj után Két éve foglalkozik épületenergetikával. Volt már több projektjük is, ami ezzel foglalkozott és nagyon érdekelte ez a téma és ezért választotta ezt a témát a szakdolgozatához is. Az épületek nincsenek megfelelő állapotban jelenleg. Rengeteg pénzt kellene fordítani korszerűsítésre, homlokzatszigetelésre, a gázrendszerek korszerűsítésére, sok mindent kellene tenni annak érdekében, hogy megfelelő legyen. Nagy gond, hogy sok köztük a műemlék, ezáltal rájuk más előírások vonatkoznak, nem lehet például homlokzatot szigetelni, nyílászárók helyett ugyanolyan minőségű nyílászárókat kellene beépíteni, ez a gond. Külföldön már jobban odafigyelnek erre, igyekeznek korszerűsíteni ezeket az épületeket... A szakdolgozatában egy csepeli gimnázium szerepelt, mint minta. Ez egy közbeszerzési pályázaton elnyert munka volt annál a cégnél, ahol dolgozik. Először az épületek felmérése zajlott, majd a kiértékelése. Felmértük, hogy milyen a jelenlegi helyzet és a munkában javaslatot tettek arra, hogy mit lehetne felújítani, mit érdemes, mi célszerű, mi éri meg. Egy nyári ösztöndíj során öt társával Tübingenben egy hónapig dolgoztak különböző területen. Előtte már többször volt Németországban, viszonylag folyékonyan beszéli a német nyelvet, és ez által kerülhetett ebbe az ösztöndíj programba. Szeretne a későbbiekben rajzolni is, mert amikor Németországban volt, ott rengeteget rajzolt és az nagyon tetszett, de miután műszaki menedzserként végezett, más rajzoló programot tanult, a mostani irodáknál viszont a másik kellene. Édesapja szigetelő szakmérnök és kiskorában többször elvitte magával, rajzolni régen is szeretett, igazából ez vezette a műszaki terület felé. ... Az épületenergetikának van jövője, ebben az irányban szeretne a későbbiek során fejlődni.
| Csatolmány | Méret |
|---|---|
| CV_Leczovics_Andrea.doc | 22.5 KB |
A szülői környezet is befolyásolta a pályaválasztását, a Kertészeti Egyetem kiválasztásában még a Feneketlen-tónak is szerepe volt... A kertépítészeti szak választása után jutott el a jelenlegi pályára.
Több generáció óta foglalkozik építészettel a család. A családi légkör is befolyásolja a fiatalabbak szemléletmódját, tudását – nem technikai-tárgyi vonatkozásban, hanem érzelmileg.
A kiállítás funkcionális belsőépítészeti alkotásait a wabi-sabi filozófiája ihlette. Erről az irányzatról ma még keveset tudnak Magyarországon, ez japán filozófiai irányzat, a lényege a valóság, a természet szeretete a maga törékeny, múlandó mivoltában. Felhívja a figyelmet arra, hogy a természet apró elváltozásai is szerethetők. Nem kijavítani, hanem elfogadni kell. A hiba csupán szemléletmód kérdése.
A nagymarosi vízlépcső elmaradása után a tájépítészeti kérdések nyitva maradtak, ez egy, az 1930-as években kezdődött, és napjainkig tartó szövevényes építészeti-társadalmi történet. A Bős-Nagymarosi vízlépcső-rendszer nagymarosi részének elmaradása után néhány vízvédelmi elem azonban megvalósult. Ennek a kiemelkedően értékes tájnak a védelme különleges feladat. A táj védelme nagyon nehéz. Hasonló helyzet van Ausztriában (Melk környékén) – még ha az összehasonlítás nehéz is –, ott a történet mutat némi hasonlóságot a dunakanyarbeli történéssel.
Kicsit talál szokatlan az építészet, a városépítészet megkülönböztetése, gyakran ezt két külön szakmának tekintik. Z. Halmágyi Judit praktizáló építészként kapcsolódott bele a városépítészetbe, a főváros városfejlesztési és városképvédelmi bizottságában is ténykedik. Főleg uniós projektek előkésztésében dolgozik. Nem választható külön a két szakma, ugyanaz a filozófiája: nagy léptékben és kicsiben is igaz, inkább a szakmai-etikai megközelítésmód eltérő.