Torma Péter Beszéljünk a TDK-ról Szerencsés, mert megtalálta azt a szakirányt, azt a szakmát, amivel foglalkozni akar. Nagyon jó környezetben dolgozik és végzi a tanulmányait. A gimnáziumban még csak azt tudta, hogy mérnök szeretne lenni, műszaki tevékenységgel szeretne foglalkozni, így jött a Műszaki Egyetem Építőmérnöki Karára és itt az évek folyamán lehetősége nyílt megnézni, hogy milyen szakirányok, milyen ágazatok vannak és ezekből a vízépítés tetszett meg igazán. Sokat számít, hogy az egyes tanszékeken az oktatók hogy állnak a hallgatókhoz, mennyire fogadják szeretettel az érdeklődésüket... A vízépítéssel, az egész helyzettel és problémával az egyetemen ismerkedett meg. Lehetőséget adtak arra, hogy a szigetközi problémákkal foglalkozzon, numerikus modellezés területén és ez felkeltette az érdeklődését... A tanszék folytat is ilyen kutatómunkát, egyrészről épít kis mintamodelleket, ezeket a modelleket, folyószakaszokat kicsiben a tanszék laboratóriumában tudják megépíteni és vizsgálni és számítógéppel történik a vízmozgások vizsgálata. A TDK remek lehetőséget ad, hogy a tervezési és gyakorlati feladatok mellett – amit a tanulmányaik folyamán sajátítanak el – a hallgatók belekóstoljanak a kutatási munkákba, feladatokba, tudományos kísérletekkel foglalkozzanak, esetleg olyan szinten, hogy nemcsak maguk számára nyújt eredményt, hanem később felhasználhatják mások is. A tudományos diákkör az egész egyetemet átfogja, ezen belül minden karnak van egy saját TDK műhelye. Az Építőmérnöki Karon belül is vannak további szekciók, amelyekbe az egyes munkákkal, dolgozatokkal nevezni lehet... A dolgozatokat egy zsűri – külső és belső bizottság – elbírálja, a hallgatók előadást készítenek belőle, ezt is elbírálják, és ennek alapján dönt a bizottság, hogy a pályamunka érdemes-e az országos fordulón való részvételre. Ezek a TDK munkák nagyon jó lehetőséget adnak arra, hogy a hallgatók kipróbálják magunkat, igényes munkát készítsenek, megtanuljanak előadni, továbbá ez anyagi támogatással is jár. Az egydimenziós, numerikus modellezés a folyók vízmozgásának vizsgálatát jelenti. A tavalyi év folyamán a szigetközi rendszert modellezte, erről a korábbi években a Győri Vízügyi Igazgatóság már készített egy modellt, ezt fejlesztették tovább a tanszéken, hogy jobb egyezést és pontosabb eredményeket adjon a mért értékekhez viszonyítva. Az idei évben egy saját fejlesztésű modell készítésébe kezdett, amelynek a jelentősége abban áll, hogy egy szabadon bővíthető modell, amelyet a speciális feladatokhoz, igényekhez bármikor hozzá lehet igazítani, mert ezekre a piacon, kereskedelemben kapható szoftverek nem feltétlenül adnak lehetőséget. A modellezést szoftverekkel végzik, kaphatók a piacon szoftverek, van, amelyik ingyenes, van, amelyik nem, azonban ezek zárt rendszerek, ebbe belenyúlni nem lehet. Ha fejlesztenek egy saját modellt, ott nyílt forrásmódról van szó, programot lehet változtatni, és speciális viszonyokhoz lehet hozzáigazítani, amelyre a kereskedelemben kapható szoftverek nem képesek. A kereskedelemben kapható szoftverek már több éve készültek, benne olyan összefüggések, képletek vannak, amelyeket megváltoztatni a felhasználó nem tud. Ha az évek folyamán, ha kijön egy új összefüggés, képlet, amely megalapozottabb, modernebb, azt a saját fejlesztésű modellbe be lehet építeni. Ezzel a saját fejlesztéssel egy kutatási eszköz jöhet létre.
| Csatolmány | Méret |
|---|---|
| CV_Torma_Peter.doc | 40.5 KB |
A szülői környezet is befolyásolta a pályaválasztását, a Kertészeti Egyetem kiválasztásában még a Feneketlen-tónak is szerepe volt... A kertépítészeti szak választása után jutott el a jelenlegi pályára.
Több generáció óta foglalkozik építészettel a család. A családi légkör is befolyásolja a fiatalabbak szemléletmódját, tudását – nem technikai-tárgyi vonatkozásban, hanem érzelmileg.
A kiállítás funkcionális belsőépítészeti alkotásait a wabi-sabi filozófiája ihlette. Erről az irányzatról ma még keveset tudnak Magyarországon, ez japán filozófiai irányzat, a lényege a valóság, a természet szeretete a maga törékeny, múlandó mivoltában. Felhívja a figyelmet arra, hogy a természet apró elváltozásai is szerethetők. Nem kijavítani, hanem elfogadni kell. A hiba csupán szemléletmód kérdése.
A nagymarosi vízlépcső elmaradása után a tájépítészeti kérdések nyitva maradtak, ez egy, az 1930-as években kezdődött, és napjainkig tartó szövevényes építészeti-társadalmi történet. A Bős-Nagymarosi vízlépcső-rendszer nagymarosi részének elmaradása után néhány vízvédelmi elem azonban megvalósult. Ennek a kiemelkedően értékes tájnak a védelme különleges feladat. A táj védelme nagyon nehéz. Hasonló helyzet van Ausztriában (Melk környékén) – még ha az összehasonlítás nehéz is –, ott a történet mutat némi hasonlóságot a dunakanyarbeli történéssel.
Kicsit talál szokatlan az építészet, a városépítészet megkülönböztetése, gyakran ezt két külön szakmának tekintik. Z. Halmágyi Judit praktizáló építészként kapcsolódott bele a városépítészetbe, a főváros városfejlesztési és városképvédelmi bizottságában is ténykedik. Főleg uniós projektek előkésztésében dolgozik. Nem választható külön a két szakma, ugyanaz a filozófiája: nagy léptékben és kicsiben is igaz, inkább a szakmai-etikai megközelítésmód eltérő.