Dr. Nagy Béla - várostervező
Mi lesz veled Moszkva tér? A tanárai hatására, valamint a várostervezés komplexitása, érdekessége miatt választotta a városrendezést. Vonzotta a várostervezés kapcsolata a társadalommal, a gazdasággal, a környezettel, a szellemiséggel, a kultúrával, a város filozófiájával. Széles spektrumban lehet a problémát megközelíteni, jó megoldást találni. Egy terv a környezetével együtt értékelendő, az épület visszahat az emberi tevékenységre. Egy hibás terv gazdaságilag ráfizetéses, emberileg káros is lehet. Az amerikai konyha példája: egyes adott élethelyzetben alkalmas megoldás lehet. Tevékenységének része volt az I. kerület építési szabályzat kidolgozása is (sok kollégával együtt). A Szt. György tér rendezésének problémáját – az Európában közös kulturális kontextus miatt – európai összefüggésrendszerben kell kezelni. Városrendezési szempontból a Dísz tér egy „profán” városi piactér, a Szt. György tér pedig egy emelkedett hangulatú kiemelt hely; ennek megfelelően anno „kétarcú” épület is készült. Ezt kellene tudni folytatni. A Moszkva tér problémájával régóra, 20 éve foglalkozik. Egyrészt kerületi központ, különböző egységek csatlakozása. Korábban korcsolya- és teniszpálya volt itt. A tömegközlekedés ide kerülésével alakul ki a mostani helyzet. „Fekete lyuk” ez a hely: minden energiát elnyel. Három fontos ok is indokolná a fejlesztést: a metróállomás, a jelenlegi lepusztult környezet mint fejlesztési terület, illetve a tömegközlekedés kiépítése; mégsem alakult ki itt fejlesztési gócpont. A Moszkva tér fővároson belüli szerepe régebben más volt (kiránduló, hétvégi forgalom volt), később a befelé irányuló forgalom lett domináns, illetve az agglomeráció megközelítése is. Ezt a tér mai formájában nem bírja el. A nyugat-európai példák nem biztos, hogy alkalmazhatók erre a problémára. Aránybeli különbségek vannak: Párizsban 205 fő/ha a népsűrűség, Barcelonában 175 fő/ha, Budapesten csak 32 fő/ha, tehát lényegesen kisebb. A gazdaság teljesítő képessége is más, ami arra utal, hogy ugyanazon eredmény eléréséhez lényegesen nagyobb beruházásokra lenne szükség.| Csatolmány | Méret |
|---|---|
| CV_Nagy_Bela.doc | 29.5 KB |
A szülői környezet is befolyásolta a pályaválasztását, a Kertészeti Egyetem kiválasztásában még a Feneketlen-tónak is szerepe volt... A kertépítészeti szak választása után jutott el a jelenlegi pályára.
Több generáció óta foglalkozik építészettel a család. A családi légkör is befolyásolja a fiatalabbak szemléletmódját, tudását – nem technikai-tárgyi vonatkozásban, hanem érzelmileg.
A kiállítás funkcionális belsőépítészeti alkotásait a wabi-sabi filozófiája ihlette. Erről az irányzatról ma még keveset tudnak Magyarországon, ez japán filozófiai irányzat, a lényege a valóság, a természet szeretete a maga törékeny, múlandó mivoltában. Felhívja a figyelmet arra, hogy a természet apró elváltozásai is szerethetők. Nem kijavítani, hanem elfogadni kell. A hiba csupán szemléletmód kérdése.
A nagymarosi vízlépcső elmaradása után a tájépítészeti kérdések nyitva maradtak, ez egy, az 1930-as években kezdődött, és napjainkig tartó szövevényes építészeti-társadalmi történet. A Bős-Nagymarosi vízlépcső-rendszer nagymarosi részének elmaradása után néhány vízvédelmi elem azonban megvalósult. Ennek a kiemelkedően értékes tájnak a védelme különleges feladat. A táj védelme nagyon nehéz. Hasonló helyzet van Ausztriában (Melk környékén) – még ha az összehasonlítás nehéz is –, ott a történet mutat némi hasonlóságot a dunakanyarbeli történéssel.
Kicsit talál szokatlan az építészet, a városépítészet megkülönböztetése, gyakran ezt két külön szakmának tekintik. Z. Halmágyi Judit praktizáló építészként kapcsolódott bele a városépítészetbe, a főváros városfejlesztési és városképvédelmi bizottságában is ténykedik. Főleg uniós projektek előkésztésében dolgozik. Nem választható külön a két szakma, ugyanaz a filozófiája: nagy léptékben és kicsiben is igaz, inkább a szakmai-etikai megközelítésmód eltérő.