Szendrei Zsolt
Sok vagy kevés – kreditpontos továbbképzés Hasznos, ha a cég vezetője ismeri a szakmát, szakmaibeli – építészként is szemléli a szakmai továbbképzést. Az Építész Továbbképző Kht-t a Budapesti és a Pest megyei Építész Kamara alapította. Bizonyára a kamarák is meg tudták volna oldani a továbbképzést, de ebben a formában talán egyszerűbb. Az alapítástól kezdve a kht. külön gazdálkodással működik, a kamarák nem támogatják és pályázati támogatást sem kaptak, arra hivatkozva, hogy a kötelező képzést nem támogatják. A kht. nem „aranybánya”: teljesen önfenntartó, külső támogatás nincs, a részvételi díjakból fedezik a működést. A kht. formát azért választották, hogy a profit visszaforgatásra kerüljön az oktatási tevékenységbe. A működési költségeket igyekeznek minimális szinten tartani. A külső szemlélő számára úgy tűnhet, hogy az oktatás jelentős haszonnal jár, de az előadásokat „keresztfinanszírozzák”: a sikeresebb előadások bevételeiből fedezik a kevésbé kedvelt előadások költségeit. Együttműködnek a BME-vel (előadó, helyszín, téma megválasztás tekintetében), s természetesen ezekért a szolgáltatásokért a BME-nek is fizetni kell. Ami a kht-nál marad, abból a veszteséges előadásokat finanszírozzák. Arra törekszenek, hogy többféle témát, területet vonjanak be a továbbképzési programba, illeszkedve a szakma sokféleségéhez is (technika, történet, kirándulások stb.). A kht. csak rendezvényszervező, azt, hogy egy rendezvény hány pontot ér, a Magyar Építész Kamara dönti el. A kht. egy tervezet nyújt be (tematika, terjedelem stb.) a MÉK pedig ennek alapján dönt, megállapítja a pontszámot. Előfordul, hogy a kht egy rendezvényt teljesen önállóan szervez, de az is előfordul, hogy valamilyen céggel, szervezettel együttműködve kerül megrendezésre egy esemény (emiatt néha olcsóbb a részvétel). A kht sok programot szervez, igyekszik tartalmas programokat szervezni, de nem kizárólagos a szerepe, más szervezők is hirdetnek programokat. Előfordul, hogy cégekhez, márkanevekhez kötődő képzés is kreditpontos; ez kicsit reklám is. Ezek a cégek a profitjuk egy részét marketingre költik és ezt továbbképzésnek hívják. Egy piacvezető cég esetében – ha szakmailag értékes, érdekes, helytálló információkat adnak közre, esetenként olcsóbban – ez is hasznos lehet. Szendrei Zsolt Sok vagy kevés – kreditpontos továbbképzés Hasznos, ha a cég vezetője ismeri a szakmát, szakmaibeli – építészként is szemléli a szakmai továbbképzést. Az Építész Továbbképző Kht-t a Budapesti és a Pest megyei Építész Kamara alapította. Bizonyára a kamarák is meg tudták volna oldani a továbbképzést, de ebben a formában talán egyszerűbb. Az alapítástól kezdve a kht. külön gazdálkodással működik, a kamarák nem támogatják és pályázati támogatást sem kaptak, arra hivatkozva, hogy a kötelező képzést nem támogatják. A kht. nem „aranybánya”: teljesen önfenntartó, külső támogatás nincs, a részvételi díjakból fedezik a működést. A kht. formát azért választották, hogy a profit visszaforgatásra kerüljön az oktatási tevékenységbe. A működési költségeket igyekeznek minimális szinten tartani. A külső szemlélő számára úgy tűnhet, hogy az oktatás jelentős haszonnal jár, de az előadásokat „keresztfinanszírozzák”: a sikeresebb előadások bevételeiből fedezik a kevésbé kedvelt előadások költségeit. Együttműködnek a BME-vel (előadó, helyszín, téma megválasztás tekintetében), s természetesen ezekért a szolgáltatásokért a BME-nek is fizetni kell. Ami a kht-nál marad, abból a veszteséges előadásokat finanszírozzák. Arra törekszenek, hogy többféle témát, területet vonjanak be a továbbképzési programba, illeszkedve a szakma sokféleségéhez is (technika, történet, kirándulások stb.). A kht. csak rendezvényszervező, azt, hogy egy rendezvény hány pontot ér, a Magyar Építész Kamara dönti el. A kht. egy tervezet nyújt be (tematika, terjedelem stb.) a MÉK pedig ennek alapján dönt, megállapítja a pontszámot. Előfordul, hogy a kht egy rendezvényt teljesen önállóan szervez, de az is előfordul, hogy valamilyen céggel, szervezettel együttműködve kerül megrendezésre egy esemény (emiatt néha olcsóbb a részvétel). A kht sok programot szervez, igyekszik tartalmas programokat szervezni, de nem kizárólagos a szerepe, más szervezők is hirdetnek programokat. Előfordul, hogy cégekhez, márkanevekhez kötődő képzés is kreditpontos; ez kicsit reklám is. Ezek a cégek a profitjuk egy részét marketingre költik és ezt továbbképzésnek hívják. Egy piacvezető cég esetében – ha szakmailag értékes, érdekes, helytálló információkat adnak közre, esetenként olcsóbban – ez is hasznos lehet.| Csatolmány | Méret |
|---|---|
| CV_Szendrei_Zsolt.doc | 25.5 KB |
A szülői környezet is befolyásolta a pályaválasztását, a Kertészeti Egyetem kiválasztásában még a Feneketlen-tónak is szerepe volt... A kertépítészeti szak választása után jutott el a jelenlegi pályára.
Több generáció óta foglalkozik építészettel a család. A családi légkör is befolyásolja a fiatalabbak szemléletmódját, tudását – nem technikai-tárgyi vonatkozásban, hanem érzelmileg.
A kiállítás funkcionális belsőépítészeti alkotásait a wabi-sabi filozófiája ihlette. Erről az irányzatról ma még keveset tudnak Magyarországon, ez japán filozófiai irányzat, a lényege a valóság, a természet szeretete a maga törékeny, múlandó mivoltában. Felhívja a figyelmet arra, hogy a természet apró elváltozásai is szerethetők. Nem kijavítani, hanem elfogadni kell. A hiba csupán szemléletmód kérdése.
A nagymarosi vízlépcső elmaradása után a tájépítészeti kérdések nyitva maradtak, ez egy, az 1930-as években kezdődött, és napjainkig tartó szövevényes építészeti-társadalmi történet. A Bős-Nagymarosi vízlépcső-rendszer nagymarosi részének elmaradása után néhány vízvédelmi elem azonban megvalósult. Ennek a kiemelkedően értékes tájnak a védelme különleges feladat. A táj védelme nagyon nehéz. Hasonló helyzet van Ausztriában (Melk környékén) – még ha az összehasonlítás nehéz is –, ott a történet mutat némi hasonlóságot a dunakanyarbeli történéssel.
Kicsit talál szokatlan az építészet, a városépítészet megkülönböztetése, gyakran ezt két külön szakmának tekintik. Z. Halmágyi Judit praktizáló építészként kapcsolódott bele a városépítészetbe, a főváros városfejlesztési és városképvédelmi bizottságában is ténykedik. Főleg uniós projektek előkésztésében dolgozik. Nem választható külön a két szakma, ugyanaz a filozófiája: nagy léptékben és kicsiben is igaz, inkább a szakmai-etikai megközelítésmód eltérő.