Reimholz Péter Domustól a Hapimagig Az Akácfa utcai parkolóház szinte egy időben épült egy másik garázzsal, ami szintén eltér a megszokott mélygarázsoktól. Magában a jelenségben van egy fontos dolog: Budapest elérkezett arra a telítettségi fokra, hogy üzletemberek, befektetők fantáziát kezdenek látni abban, hogy parkolóházakkal menjenek elébe a parkolóhelyet kereső embereknek. Ennek kapcsán nyilván felmerülnek gazdaságossági kérdések: a telek árát csökkentő tényező, ha egy adott négyzetméteren, a város által definiált magasságú épületben minél több autót el lehet helyezni. E pillanatban ezek a garázsok nincsenek általában telítve, de nagyon közel van az a jövő, amikor meg fog jelenni a homlokzatokon levő kijelző, hogy „megtelt”. A gép egy felvonó, a szó klasszikus értelmében liftekről van szó, amelyek az autót elég magasra fölviszik. Az Akácfa utcai helyszínen egy egészen speciális szituáció alakult ki: ennek a technológiának a méretrendje – az autókkal összefüggésben – milliméteresen kötött. Amikor rápróbálták a berendezés méreteit a telekre, akkor azt lehetett mondani, hogy szinte milliméteres pontossággal passzolt. Ez véletlen, amit senki előre nem tudhatott, viszont ettől a pillanattól kezdve élt a tervezőkben a félelem, hogy miként tudják a dolgot megoldani, vagyis a szinte nulla méretű rést a magyar kivitelezők, akik nem ehhez vannak szokva, hogyan tudják kezelni. Az elkészült vasbeton épületbe, a más méretű réshez, milliméteres pontosságú szerelési feltételekhez szokott gépeket a világ másik tájáról, Dél-Koreából ideszállítva, itt a dél-koreai szerelők vezetésével kellett összeszerelni. Volt még egy speciális részlet: a talajvíz viszonylag magasan van és azokat a rétegeket, amelyek a földben nagyobb helyet igényelnek, szigetelni kellett, ez pedig még inkább feszítette ezt a méret-problémát. De sikerült a dolgot kezelni, ami többek között a jó statikai tervezésnek és a körültekintő kivitelezői ügyködésnek köszönhető. A Kész Kft-ről van szó, amit dicséret illet a jó teljesítményért. Volt egy további probléma is: az Akácfa utcai „patinás” környezetbe kellett elhelyezni ezt az egyébként nem nagyon urbánus építményt, amit egy parkolóház jelent a maga nyomott emeletmagasságaival, az ablaktalanságával, a funkciót monomániásan sugárzó mivoltával. Az épület most már magáért beszél, azt a fajta megoldást találták ki, ami kicsit a divatosság felé is kacsingat. Maga az épület teljesen automatikus üzemre van elképzelve, bár pillanatnyilag még van felügyelet az épületben, de a próbaüzem után az épület képes mindenfajta személyzet nélkül, mint egy gép, fogadni a vendégeket. Azt a rizikót nem volt szabad a tervezőknek vállalniuk, hogy valamely szivattyú meghibásodása miatt hiba keletkezik. Itt ki van zárva a víz, de az építési engedélynek is feltétele volt egy olyan széles körű hidrológiai szakvélemény elkészítése, amely bebizonyította, hogy nem fognak a szomszédos épületek annak ellenére károsodni, hogy az építők a talajvízzel elbántak. Egyik legfontosabb célja, vagy legfontosabb pedagógiai eljárása az, hogy ne éreztessen senkivel se olyasmit, hogy a világ dolgai vele kezdődtek. Sokkal fontosabb, hogy milyen mélységében lehet a napi tervezői stúdiumok kapcsán visszanyúlni a hazai mezőnyben élt nagyokhoz és a külföldi példákhoz. Ezzel sok segítséget lehet adni azoknak a hallgatóknak, akik küszködnek azzal a problémával, hogy hol is vagyunk mi a világban. Nagyon fontosnak tartja ezt a tevékenységet, ami a szellemi frissesség egyik forrása is: minden egyes óra, amit eltölt az egyetemen.
| Csatolmány | Méret |
|---|---|
| CV_Reimholz_Peter.doc | 21 KB |