Kerényi József
DLA Doktori iskola a BME-n Nagy kérdés, hogy az építész művész-e vagy nem művész, de magának az építészetnek az a sajátszerűsége, hogy az egyik oldala a tudományok, a közgazdaságtan, a ráció világába tartozik, míg a másik oldala óhatatlanul a művészet, a pszichológia, a szociológia szférájába. Ebből a kettőből az igazi építészeti alkotás egyszerre tudomány és egyszerre művészet. Ezért az építészek mindig vágytak arra, hogy Műegyetemen – ahol nagyon helyesen mérnökszemléletű építészképzés folyik a mai napig – erősítsék a tervezői, a művészeti oldalát az oktatásnak. A tudományos doktori cím már régóta elnyerhető az egyetemen, de arra volt szükség, hogy az alkotó munkáért is lehessen művészettudományi fokozatot kapni. Erre azért volt szükség, hogy a műszaki tanszékek mellett a tervezési tanszékeken is magasan képzett fiatal utánpótlást tudjon biztosítani az egyetem. Soha nem fordult még elő az egyetem történetében, hogy művészeti, alkotói folyamattal doktorátust lehetett volna szerezni. Felmerül a kérdés, mi a helyzet Magyarországon a DLA fokozattal, amit jelenleg már sokkal nehezebb megszerezni, mint a PhD tudományos fokozatot. Ebben a kategóriában nem csak egy értekezést kell készíteni, hanem az értekezés mellett még egy valódi mestermunkára is szükség van, és nem tervben, hanem valóságban megépült mestermunkát kell készíteni és azt külön kiállításon be is kell mutatni. Ahhoz hogy valaki elkezdhesse a DLA doktori eljárást, öt év önálló építészeti alkotómunka is szükséges. 2002 óta van a BME-n önálló építőművészeti doktori iskola. A megelőző évek alatt már egy fantasztikus új garnitúra került be az építészkarnak a vérkeringésébe. Hallatlanul jók a fiatalok, lelkesek, nagy tudásúak. Képzésük körülményei azonban nem ideálisak; Nálunk egy doktorra maximum 9 millió forint jut. Ráadásul a szabályozási rendszer sem tökéletes. Nagy szükség van arra, hogy a központi támogatáshoz szponzori támogatás is járuljon... A BME doktori iskolája 3 évvel ezelőtt együtt dolgozott a Harward posztgraduális képző iskolájával. A mi fiataljaink legalább olyan színvonalon vagy jobb színvonalon dolgoztak. Miközben a BME-n nincs egy asztala se a graduális, se a posztgraduális képzésben résztvevőnek, a Harwardon, az zajlik, amit nálunk Kocsis Iván professzor úr a 20-as évek elején kitalált, hogy kb. 40 ember egy professzorral és egy asszisztenssel működik. Erre csinált is egy tervet és ezt a rendszert alkalmazza jelenleg a Harward... A saját kultúránkra kell építkeznünk; a jó civilizációs fejlődés a nemzet saját kultúrájára épül, ezt megtanulhattuk volna Japántól. Nézzük meg azokat az országokat – Kínát, Indiát – amelyek iszonyatos mértékben fejlődnek, ezek az országok saját kultúrájukra építkeznek. A kultúra egy népnek, egy nemzetnek a világ szellemi és anyagi valóságáról alkotott tudása, víziója, ami nemcsak a múltra, nemcsak a jelenre, hanem a jövőre is vonatkozik. Ez egyszerűen nincs meg nálunk: ki tudja, hogy mi lesz 2-3 év múlva? Visz bennünket az áradat és nincs az a jövőkép, ami kizárólag a kultúrában építhető fel. A kultúra igenis pénzt termel, ha szükséges. Budapesten – a világ egyik legcsodálatosabb városában – fantasztikus eklektikus városszövet van, a Kiskörút és a Duna-part közötti terület. Jó lenne végre látni, hogy van-e szándéka valakinek, hogy ezt az egész területet rehabilitálják – világcsoda volna. Nézzük meg Prágát – néhány év alatt a belső 5-6 kerületüket rendbe hozták – milliárdokat és pénzben ki nem fejezhető presztizst hozott Prágának. Nem az a baj, hogy nincs pénz, hanem az, hogy nem gondolkodunk. Ha lenne is pénz – nem vagyunk felkészülve a cselekvésre... Próbáljunk meg gondolkozni, mivel a városépítésben állandó vitának és állandó munkának kellene lennie. Egyetlen egy munkás testületet lehetne elképzelni Budapesten, ebbe a testületbe minden kerület egy szakembert delegálna, és így együtt kellene gondolkodni. Ha nincs pénz, legalább mérjük fel a szemünk előtt levő értékeinket és jogi, szociológiai szempontból készítsük elő a következő lépéseket.... Optimista, mert ha az ember makacs, és valamit tényleg igazán akar, akkor annak legalább egy részét meg lehet valósítani, és meg is kellene valósítani. Társak hiányoznak. A jelenlegi magyar Parlamentben egyetlenegy embert nem találni, aki a környezetnek az ügyét képviselné. Egy évvel ezelőtt kapott egy lehetőséget, akkor elmondta a Magyar Kultúra Napján a Parlamentben, hogy véleménye szerint, ha nincs is pénz, de két embernek, a mindenkori két közjogi méltóságnak: a köztársasági elnöknek és a parlament elnökének a természeti és épített környezetünk védelmét együtt kellene felvállalnia.| Csatolmány | Méret |
|---|---|
| CV_Kerenyi_Jozsef.doc | 33 KB |