Válasz a hozzászólásra

Prof. Jámbor Imre - egyetemi tanár, Corvinus Egyetem 

  Kerttervezés, tájépítészet   Az építészet és a kerttervezés rokonszakmák, hiszen építészet mind a kettő. Mindegyik a térről, a téralakításról szól, ez a feladata, csak más eszközökkel művelik ugyanazt. Amíg az építész belső tereket hoz létre, addig a tájépítész, a kerttervező a külső teret alakítja, formálja.   Vannak építésügyi előírások, hogy egy építési telken milyen feltételek mellett lehet egy házat elhelyezni, és hogy kertet is kell az épülethez létesíteni, bizonyos felületarányok betartásával. Előírják, mennyi legyen a zöld terület, ami végül is közérdek, hiszen a magántelkeken levő zöld tömegében több, mint a közcélú zöldterület. Hogy aztán ezt ki hogyan alakítja ki, ebben tényleg szabad a gazda. Egy-két településtől eltekintve, ahol előírják azt is, és az építési engedélyhez mellékelni kell, hogy milyen struktúrával épüljön ki az épületet övező kert, milyen növényanyagból, milyen összetételben, de nagyon kevés ilyen példa van.   Az, hogy milyen a beépítési mód, befolyásolja a kertlétesítés lehetőségét is, de minden beépítési módnál alapvető követelmény, hogy az épületnek és a kertnek legyen direkt kapcsolata. Nemcsak funkcionális – tehát, hogy a kertbe ki lehessen menni az épületből –, hanem térkompozíciós is, azaz a belső meg a külső valamilyen módon kötődjön egymáshoz, mert így lesz egy építészeti együttes az épület és a körülötte levő kert.   Fontos, hogy egyszerre készüljenek el a tervek mind az épületre, mind a kertre. Majdnem mindig a nappali, vagy egy nagyobb tartózkodásra szolgáló helység, vagy dolgozószoba értékét jelentősen megnöveli, ha a kerttel, az épület környezetével van vizuális kapcsolata, tehát nagyobb megnyitásokon, ablakokon keresztül ki lehet látni a külső térbe, a kertbe és a nappalinak a formái, anyagai, karaktere a kertben is visszaköszönhetnek, illetve fordítva: egy enteriőrben elhelyezett növényanyag, utalhat a kert formáira, növényanyagára. Így meg lehet teremteni egy közvetlen kapcsolatot külső és belső között. Anyaghasználatban is teremthető kapcsolat: a belső tér burkolata megjelenhet a külső teraszon, vagy a kerti épített elemeken. A legfontosabb, hogy a két tér kapcsolódjon a gesztusaikat, alaprajzi formáikat, tagozódásukat illetően egymáshoz.   Előre célszerű eldönteni, hogy a kertnek mekkora hányadát akarja valaki haszonkertként felhasználni – tehát zöldség- vagy gyümölcstermesztésre – és mekkora része az, amely díszkert. Ez a kettő ötvözhető és még csak térben sem kell feltétlen szétválasztani egymástól a kettőt. Az utóbbi időben egyébként egyre nagyobb az igény a díszkert, a pihenőkert, a lakókert létesítésre. Inkább gesztus értéke van egy gyümölcsültetvénynek, egyfajta tevékenységre ad lehetőséget, meg örömet szerez, ha az ember elbíbelődik egy almafával, és annak van eredménye, de ez beilleszthető egy lakókert szerkezetébe. Nem kell feltétlen sorokba rendezett gyümölcsfákkal beültetni a telket, hanem lehet azt csoportokba, szélekre széttelepítve és úgy elrendezni, hogy azért maradjon egy áttekinthető, központi tér, egy gyepes felület, ami az előbb mondott nappalihoz jól kapcsolódhat.   Korábban divatossá vált a „minimalista” kertmegoldás, ami azt jelenti, hogy rendkívül egyszerű alaprajzi formákból építkezik. Ha kimegyünk az Erzsébet térre, ezt ott lehet érzékelni, látni – egyszerű mértani formák, nincsen hierarchia, nincs egy kiemelt fő pont, pedig az Andrássy út nagyon predesztinálja, hogy ott valami lezáró elemet, valami vertikális elemet a Millenniumi Emlékművel szemben, a másik végen is elhelyezzenek. Sok pályamű ezt is javasolta, amiből viszont egy térszervező elem jött volna létre ott a területen, de a csapat, amelyik a pályázatot megnyerte, ezt elvetette, és azt mondta, hogy egy abszolút hierarchia nélküli, soroláson, ismétlésen alapuló, geometrikus rendszerben építi fel ezt a tér-park együttest. Azt gondolja, hogy Budapestnek az egyik legszebb, legkorszerűbb parkja született ott meg. Ráadásul a hátrányból erényt kovácsoltak, mert ott a felszín alatti beépítés már létezett, aminek megvilágítást kellett adni és ezt oldja meg az az üvegfenekű vízmedence, ami az alatta levő térnek egy derengő, nagyon érdekes, természetes megvilágítást ad.   A Ganz-park esetében is szép megoldások születtek...   Szeretné, ha a kerttervezés területén is lehetne belül DLA fokozatot szerezni...    

Csatolmány	Méret
CV_Jambor_Imre.doc	44 KB

Értékelés: Select rating12345

Értékelésem: Nincs. Értékelés: 5 (2 szavazat)

A videó lejátszása új ablakban.