Válasz a hozzászólásra

Zoboki Gábor, DLA, építész

  Aktuális városképi problémáink   A II. világháború óta Budapesten jelentős városrendezési, városépítészeti történés nem volt; ennek felelőssége a szakmában van, de történelmi oka is lehet. Budapestnek volt egy különleges építészeti karaktere, ami lassan elvész. Ennek lényege felé kellene vinni a városfejlesztést. Budapest ma a merkantilista városrendezés áldozata. Londonban, Párizsban, Bécsben van határozott városfejlesztési koncepció. Ez Budapesten hiányzik, s ez nem csak az elmúlt 20 év hiányossága. Azoknak a koncepcióknak a szerzői között, amik ma Budapestre készülnek, nincs alkotó építész.   Napi létfeltételeinket hozzák létre az építészek. Ha ezek a feltételek rosszak, az emberek rosszul érzik magukat a városban.   Berlin jó példa a koncepciózus várostervezésre, mert a mi városrendezési, építészeti kultúránk északi kötődésű. Berlinben a rendszerváltás után olyan szellemi erő jött létre, amely magával rántotta a városépítészetet is. Ott is erős városfejlesztési viták zajlottak, a közeli történelmi „stigmák” miatt. Csodálatos Berlinben a közösségi tervezés gondolata. A közösségi tervezés észak-amerikai kultúra, ma, itt nekünk is meg kellene tanulni. A sorsunk és környezetünk kialakításába be kell vonni az itt élőket is, ez a lokálpatriotizmus. Mindenkit be kell vonni, aki itt él, dolgozik. Az építészi gondolatot minden eszközzel el kell juttatni az emberekhez.   A Várnegyed most álomba merül, a romeltakarítás után még megvoltak a régi falak, díszítések, amiket elbontottak, s létrehoztak egy királyi palotát, ami múzeumnak is alkalmatlan. A rendszerváltás után nem született új koncepció a Vár sorsáról. A Vár sztoriját újra kell írni.   A Szt. György tér egykor a város legfontosabb területe volt, ma kutyafuttató. Senki nem kommunikálta, hogy ez volt a kormányzati negyed. A világháború után a kormányzat a pesti Kossuth térre került, egy nagyon szerencsés környezetbe. Ma a Várban csak a köztársasági elnök van, és múzeumok vannak. Lehet, hogy komoly palotarekonstrukcióra van szükség.   A Disz tér rendezésére van pályázat, van nyertes. A szakembereknek elmélyülten végig kell gondolniuk, hogy az 1944-ben szétbombázott Várral mi legyen a 21. században. A mostani pályázatok nem a várról szólnak, hanem téglákról, köbméterekről, költségekről stb. Nem fogalmazták meg az üzenetet. Ha most a kormány adott pénzt a felújításra, azt értelmesen kellene felhasználni.   Ma az építészek Magyarországon nem kapnak 100%-os képzést, s ez nem a műegyetem hibája. Fontos aspektusa az építészetnek nem csak a ház, hanem a házak közötti tér is. A Városháza pályázat is erről szólt, a városban való hitről, a városról gondolkodásról.   Vannak urbanisták, akik 2025-re gondolnak, vannak városrendezők, akik „szabásmintákat” készítenek, s vannak az építészek. Szakosodás történt. A közösségi terek tervezéséhez az építészeknek és a városrendezőknek kellene találkozniuk. Ugyanez érvényes a várra is, a szellemét, az élményeket kellene megőrizni. Ez nincs ma kifejtve.  

Csatolmány	Méret
CV_Zoboki_Gabor.doc	30.5 KB

Értékelés: Select rating12345

Értékelésem: Nincs. Értékelés: 4.7 (3 szavazat)

A videó lejátszása új ablakban.