Építészet és művészet Kévés György Kossuth-, Ybl- és Prima-díjas építész portréja Sopron tette építésszé, igazán ez a város inspirálta a szakmára, ettől kapott kedvet a szakmához, bár járt előtte más városokban is. Pályája jelentős állomása volt 1956, amikor részt vett a forradalmi eseményekben, s utána egész családjával disszidált, de három nap után visszajött, mert csak magyar építész tud lenni. Kibújt a kötöttségek alól, harmadik év után befejezte az egyetemet, nem szerette az állami munkákat, a 60-as évektől egészen a rendszerváltásig építette a budai házakat. Ez a magánpraxis számára a rendszerváltás volt. Már korán olyan építész akart lenni, amik szép és jó házakat készít, amiket később is meg lehet tekinteni, ehhez választott formákat, anyagokat. Nem ragaszkodott stílusokhoz. A Magyar Televízió riportja Kévés Györggyel a Várban épülő új épületről (1968). Tanított az Egyesült Államokban is. Számos könnyűszerkezetes épületet tervezett, a Kévés-féle rendszer kidolgozója. Később városrendezési terveket készített, rehabilitációkat, rekonstrukciókat. Szakmai életútjának következő fejezete az Orczy-tér volt, itt fővállalkozást üzemeltet. 2006-ban szentelték fel az 1956-os forradalmárok emlékére tervezett „Kokárda-kápolnát” Az „Építészet és művészet” Kévés-stúdió tevékenysége. „Építészek mérnökök, képzőművészek egyesülete tevékenysége felválthatja a már idejét múlt kamarai szervezetet. rendező: Csontos János operatőr: Farkas Antal A videó lejátszása új ablakban.