2010. február 17-én a „Modern technológia és innováció a Főutcán” címmel tartott sajtótájékoztatón voltam a FUGA-ban. Elég sokat gondolkodtam a látottakon és a hallottakon, míg leültem a gépem elé, hogy megírjam ezt a cikket. Ennek az az oka, hogy miközben hallgattam Rogán Antal, valamint Cselovszki Zoltán az V. kerület polgármesterének és főépítészének beszédét, egy kicsit másra is gondoltam.
Budapest, Budapest, te csodás – énekelték hajdanán. Hol van ez már? Budapest egyes részei, így a Belváros is – ha nem is romokban hever – de régi fénye árnyékában áll sok épülete, utcája és szabad terek jelentős része.
Hány budapesti szeretné másnak látni és hány budapesti szíve dobbant meg, amikor 2007. év végén elfogadásra került a „Budapest Szíve Program”, amelynek négy projektje a
- Városháza fórum;
- A Belváros új Főutcája;
- Reprezentatív kaputérség;
- Hídfőterek és új pesti korzó,
a belső városrészek tehermentesítését, revitalizációját foglalja magában. A program 8-10 évre szól és 100 milliárd Ft összegű a tervezett költségvetése. (ajánlom Markotay Csaba 2009. december 07-i Milyen lesz Budapest 10 év múlva? cikkét
Szóval erre a nagy programra gondoltam, amelynek az egyik projektje a Belváros új Főutcája.
2009. áprilisában írták alá a Főutca támogatási szerződését, nem sokkal utána letették az alapkövet az Október 6. utcánál, majd elkezdődött a kerület észak-déli tengelyét jelentő közterületi fejlesztés, olvashattuk a hírekben. Közel egy éve építési és felvonulási terület ez a rész, itt-ott elkészült szakaszok, hatalmas tócsák, gödrök, lefektetett padlók, mindenütt építési anyagok – főleg burkolók – nekem egy káosz. Elnéztem néha az üzleteket – kíváncsi lennék, hogyan hatott rájuk az „elterelés”? De hát valamit valamiért, s reménykedünk, hogy kisül belőle valami jó és szép. Bár azt máig sem értem, hogy miért kellett 2,7 km-t szinte egyszerre felbontani és „csatatérré” változtatni, nem lehetett volna esetleg 500-600 méteres szakaszokra bontani és szakaszos átadásokat készíteni? Valaki biztosan meg tudja magyarázni ezt is, meg azt is, hogy tényleg szükség volt-e arra, hogy mínuszokban is folytatódjon az építkezés? Tisztázzuk, én nem a fűtött sátrakat sajnálom a dolgozó emberektől, hanem úgy gondolom, hogy talán nem mínuszos időre kellene tervezni a kültéri építkezéseket - de ez már veszett fejsze nyele. Honnan veszem a fűtött sátrakat? Azonkívül, hogy láttam, olvastam az „Eshet hó vagy eső, a Főutca töretlenül épül„ című cikkben, amelyet a http://www.belvarosujfoutcaja.hu/index.php?q=1&news_grid=680&order=7&q_action=news –címen találtam.
Így hát hallgatom az ismertetőt, s nagyon tetszik az „átszellőző kőburkolat”, amelynek kövei között a lehulló csapadék azonnal átszivárog, de visszafelé is működik a rendszer, s a környező házak pincéi is átszellőződnek rajta keresztül. Szeretném hinni, hogy így lesz - szivárogjon le a víz (ne fagyjon a kövek közé) és az „átszellőző kőburkolat” ne változzon át „kivehető kövekből álló kőburkolattá”. Mivel az itt lerakott kövek 10 cm vastagok, így nagyobb a súlyuk is, nehezebb őket csak úgy kiszedni. Én bizalommal vagyok iránta.
Az ismertetés szerint 50 évig fogja bírni a mészkő-lap a terhelést, amelyet csúszásmentességet biztosító felületkezeléssel láttak el.
Jártamban-keltemben most csak annyit látok, hogy ferde a járda mindenütt – gondolom, hogy ez a csapadék elvezetését segíti a csatornalefolyókba. Januárban történt, hogy egy havas, hideg napon mentem egy ilyen újonnan lefektetett burkolaton, csúszott és lejtett – szerencsémre egy mögöttem haladó férfi elkapott, megúsztam a nagy elesést – szóval nekem ez a ferde-járda megoldás nem nyerte el a tetszésemet, sőt felületkezelés ide vagy oda - csúszósnak találtam már az őszi esők idején is. Nem tudom, mit szólnak ehhez az idősebbek, a babakocsit tolók, a bevásárló kocsit húzók avagy a mozgásukban akadályozott emberek? Meglátjuk – de kíváncsi lennék a véleményükre.
Mit lehetne mondani a beígért Led-világítással működő utcai lámpákról? Örömmel várom, hiszen ez a technikai újítás már több helyen bizonyította hasznosságát.
Itt vannak aztán a parkolásgátló pollerek. Ezeket elnéztem egy darabig. Ha jól értettem ezek stabilan vannak lerögzítve. Nem tudtam eldönteni, hogy például egy műszakilag lerobbanó jármű mennyiben akadályozza majd a forgalmat, a járművet félre lehet-e állítani a pollerektől? Ami még jobban érdekelne, hogy „katasztrófa” esetén (tűz, víz, baleset stb.) a műszaki eszközök (mentő, tűzoltóautó stb.) mozgását nem akadályozzák-e ezek a pollerek? Lehet, hogy csak én gondolom, hogy ez a Főutca Projekt olyan „naív” elképzelést takar, hogy mostantól a gyalogosok és az autósok békésen egymás mellett fognak élni? A szélesre tervezett járdák jelentős gyalogosforgalmat feltételeznek – és én azokra a járdákra elképzeltem a gyerekeket is, akik bizony elengedik néha a biztonságot jelentő kezeket is. A nagyon csak „jelzésértékű” elválasztó pollerek, semmiféle biztonságot nem adnak a gyerekeknek.
A sajtótájékoztatón arról is hallottam, hogy lesznek speciális kőburkolatok, amelyek többek között GPS-koordinátákkal és Dunától mért távolsággal segítik a Főutcán sétálók tájékozódását – de hiányoltam, hogy a vakok és csökkentlátók tájékozódását elősegítő esetleges eszközökről nem esett szó. Sajnálom, hogy ezzel kapcsolatos kérdés akkor és ott nem jutott eszembe.
A közterületekre kihelyezendő padokat kényelmesnek találtam – csak sajnálni tudom, hogy ez nem annak a tervezőnek jutott az eszébe, aki a lakásunkhoz közeli játszótér padjait tervezte 20 évvel ezelőtt.
Az új hulladékgyűjtőkről engedtessék meg pár szó. Körüljártam, felnyitottam, belenéztem. Az hogy szürke – ízlés kérdése, nekem túl szürke, de ennyi. Az, hogy ferde, mintha el akarna dőlni – az is ízlés kérdése. De, aki egyszer kinyitja a fedelét úgy, hogy nem dönti hátra eléggé – azt hiszem többet nem fog hozzányúlni – mert úgy a kezére csapódik a fedél, hogy megemlegeti (ha éppen nem töri el a kezét, még örülni is fog). Mindezen felül nehéz a fedő: egy csomag a kezemben, másikkal nyitom a tetőt és dobom a szemetet – elképzelni lehet, tenni már nehezebb. Persze, mondják, van ott egy nyílás, azon is be lehet nyúlva dobni. Erre csak annyit, hogy én szeretem megnézni, hová nyúlok, azon kívül volt már afférom szemétből kirepülő szúrós állatkával. Hogy ezeket hogy fogják üríteni, arra is kíváncsi lennék.
Apropó, ürítés, tisztítás. Ezt olvastam a „Gépek helyett kézi takarítás a Főutcán” című cikkben http://www.belvarosujfoutcaja.hu/index.php?q=1&news_grid=710&order=4&q_action=news : „A Főutca jövő tavaszi átadását követően, a Belváros-Lipótváros Városüzemeltető Kft. köztisztasági ágazata végzi a Kálvin tértől a Szabadságtérig tartó észak-déli tengely tisztántartását, rendszeres, napi takarítását. … Az egyszerű aszfalttal burkolt járdák tisztán tartásához képest kiemelt feladatot jelent a Főutca takarítása. … A minőségi burkolatot puha kefével, kézi munkával végzik.”
Ezen alaposan elgondolkodtam, eddig azt hittem, hogy az utcára strapabíró burkolat kell, hogy az időjárás viszontagságait, a nagy forgalmat sokáig bírja. Eddig azt hittem, hogy a „kosz” az utcáról kerül be a lakásba, de most lelki szemeim előtt megjelent a Főutca, ahol a kapubejáratok előtt cipőre húzható mamuszok vannak kirakva, hogy mielőtt az utcára lépünk azt felvegyünk (ne hogy a cipősarok esetleg kárt tegyen a burkolatban), miközben a köztisztasági munkások puha kefével kefélik a járdát. És tessék mondani, télen mi lesz? Én hólapátolás helyett hóemberek építését javaslom – kézi munkával – az ideiglenesen nem használható puha keféket ha hosszú nyéllel látják el, a hóemberek oldalába tűzhetők, ha kell, csak ki kell húzni onnan.
A tájékoztató végén bemutatták az intelligens vízjátékot. Budapesten egyre kevesebb helyen működnek szökőkutak, pedig a nagy nyári melegben felüdülést jelenthetnek az utca emberének. A bemutatottnak az lesz az érdekessége, hogy a téglalap alakban elhelyezett vízsugarak által körbezárt területre illetve területről úgy lehet bejutni illetve kijönni, hogy ha megfelelő távolságra állok a vízsugártól, akkor az kikapcsolódik, leáll és ki át lehet sétálni rajta. Ötletesnek tartom. Csak egy kis nosztalgia, hogy utcai csapról – ebben a nagy vízözönben – sehol szó sem esik, pedig milyen jó, ha az ember nyomja a gombot (kézzel avagy lábbal) vagy nyomni sem kell és folyik az iható víz.
Most várunk a májusi - esetleg egy előbbi átadásra. Még van idő. Még van idő esetleg arra is, hogy számoljunk: 5,5 milliárd Ft-ba került a program (számomra nem világos, hogy ebben benne van-e az intelligens vízjáték). Van két web-lap, amely ezzel a projekttel foglalkozik: http://www.belvarosujfoutcaja.hu/ és http://www.budapestszive.hu/ -de ezen semmilyen számítást, részadatot nem találtam. Pedig ez is érdekelne, de hiszem, hogy még másokat is, mert első számolás szerint 5,5 milliárd Ft (ebből az 1,9 milliárd Ft-os EU-s támogatás is pénz, egyik zseb és másik zseb, de mindkettő a mi zsebünk) – szóval hatalmas összeg. Ha úgy vesszük, hogy 36 ezer négyzetméter díszburkolat kiegészítőkkel, úgymint: 74+36 db hulladék ill. kutyapiszok gyűjtő, 104 db kerékpártároló (süllyesztett karikák a földben), 116 új pad, 118 db kandelláber és 73 db fa, akkor azt jelenti, hogy 1 négyzetméter ára közel 153.000 Ft-ba kerül.
Tisztelt közgazdászok, úgy szeretnék látni egy cikket arról, amely megnyugtatja a lelkem, tényleg kellett ennyi pénz hozzá és megéri, megérte. Hinni akarom, de valami gazdasági számítást is látni szeretnék. Nem utolsó szempont az sem, hogy ez egy tervezett 100 milliárd forintos program első nagy projektje (amelyekhez még számos más is csatlakozik pl. a Metro-építés, hogy mást ne mondjak, lásd Markotay Csaba cikkét) – le kellene szűrni a tanulságokat.
S ahogy ballagtam az Október 6. utcán, a K&H Bank ereszcsatornájából nyakamba csöpögött a víz (de még számos helyen csöpög lyukas eresz Belváros szerte), aztán a Városház utcán bementem egy kapun, hogy az udvaron átvágva kijöjjek a Petőfi Sándor utca 3. szám alatti kapun, Markotay Csaba idézet cikkének utolsó mondata jutott az eszembe: „Az épületek felújítása azért így sem maradhat el.” Aki nem hiszi, ajánlom az említett udvart a Belváros szívében.