A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség, mint támogató által meghirdetett Társadalmi Megújulás Operatív Program keretében, az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával létrejött projekt keretében Boldogulás a XXI. század gazdasági világában” – V. Országos Építész Konferencia zajlott 2009. november 13.-án a Stefánia Palotában.
A projekt célja, hogy a gazdasági válság recessziói miatt kialakult építőipart is érintő állapotból egy pozitív ösztönzési rendszeren keresztül perspektívát adjon a szakma tanárainak, diákjainak, a versenyképes szakember – utánpótlás biztosításával. A konferencia Appelshoffer József, a Strabag Magyarország igazgatójának védnökségével került megrendezésre.
Általános probléma, hogy a szakiskolai tanulók száma és aránya mára drasztikusan lecsökkent hazánkban úgy, mint az Európai Unióban is.
Az idei évtől jelentős változások kezdődtek a hazai szakképzési rendszerben, így a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség, mint támogató által meghirdetett Társadalmi Megújulás Operatív Program keretében létrejött „A szervezetfejlesztés, pedagógusok módszertani és szakmai fejlesztése, valamint tananyagfejlesztés az Építőipari TISZK-ben a szakképzés munkaerő-piaci elvárásainak megfelelően” projekt. A szakképzést segítő projekt több elemből álló kapcsolati rendszeren alapul.
Az
V. Országos Építész Konferencián elhangzott, hogy a felmérési eredmények alapján a Regionális Fejlesztési és Képzési Bizottságok tesznek javaslatot a beiskolázási irányokra és arányokra, az építőipari TISZK eddigi tapasztalatai azonban azt mutatják, hogy az RFKB óvatos a hiányszakmákat tekintve. Radikálisabb hozzáállásra volna szükség ahhoz, hogy az építőipari szakmákon belül a különösen kevés diákot számoló bádogos, ács, tetőfedő, vasbetonszerelő szakmák iránt megnőhessen az érdeklődés.
Az építészet elvesztette társadalmi presztízsét, nincs motiváló erő, ami arra késztetné a tanulókat, hogy az általános iskola befejeztével ezekre a szakmákra jelentkezzenek. A kétkezi munka nem vonzó, ugyanakkor a munkaadók a magasan képzett, nemzetközi vizsgával is rendelkező fizikai dolgozókat keresik. Történelmi épületeink, hídjaink omladoznak, amiért nem csupán a pénzhiány, hanem a hagyományos szakértelem eltűnése is okolható. A felújítási munkálatok elmaradása gazdasági szempontból is súlyos következményekkel járhat.
Jelenleg másfél millió betöltetlen állás várja a munkavállalókat az Európai Foglalkoztatási Szolgálat, az Eures rendszerében.
Az adatok alapján indokolt és szükséges a közbeszéd részévé tenni a szakképzés fontosságát, és elengedhetetlen a diákok tájékoztatása, ösztönzése. A projekt interjúkkal, médiaszereplésekkel segíti a fiatalokat a pályaválasztáshoz, a diákok szakmai identitását stabil jövőképpel, pályázati lehetőségekkel, karrierépítő programmal, kompetenciafejlesztő táborok szervezésével, szakkiállítások lebonyolításával igyekszik segíteni.
A szakképzés során lényeges szerep jut a tanároknak, akik az értelmi és érzelmi nevelésen túl értékformálást is végeznek. A tanári munka hatékonyságának növelése megköveteli a szemléletváltást, amelynek érdekében rendszeresen szakmai konferenciák, továbbképzések és értekezletek zajlanak. Mind a tanárok, mind a diákok számára működik a fejlődést elősegítő tanácsadás is, a tananyag fejlesztésekor pedig jelentős szerepet kaptak korunk igen aktuális tárgykörei, a környezettudatosság, és az energiatakarékosság.
Probléma, hogy a vállalkozók többsége rövidtávon gondolkodik, nincs összetartás az iskolák és a munkaadók között, de TISZK-eket tekintve is sok az ellentmondás, nagy gondot okoz az egységes működési rend hiánya.
A jelenlegi képzés leggyengébb láncszeme a gyakorlati képzés súlyának térvesztése. A megoldás része lehet 2010-es évtől kezdődően az előrehozott, vagy alternatív szakképzés a munkaerő-piaci igényeknek megfelelő formában. A munkával egybekötött gyakorlati képzésben szerzett eladható szaktudás felértékelődésével, nőhet a fizikai munka iránti, tanulói érdekelődés. A foglalkoztatottság növelése szempontjából a szakképzésnek kulcsszerepet kell játszania, mivel egy sikeres és vonzó szakképzés segítségével a leszakadó és aluliskolázott társadalmi rétegek is beemelhetők a munka világába.
A szakképzési rendszer átalakítása és a szakképzési szervezetváltás illetve, szervezetfejlesztés, feltétele az uniós forrásokhoz való hozzájutásnak.
Az Építőipari TISZK-ben együttműködő 3 iskola (Ybl Miklós Építőipari Szakképző Iskola, Pogány Frigyes Kéttannyelvű Építőipari Szakközépiskola és Gimnázium, Schulek Frigyes Kéttannyelvű Építőipari Műszaki Szakközépiskola) önálló, saját Pedagógiai Program szerint dolgozik. A 3 tagiskolában nappali rendszerű általános műveltséget megalapozó, szakképesítés megszerzésére felkészítő iskolai oktatás, a TISZK központban szakiskolai alapképzés, és az engedélyezett OKJ szakmákban szakmai vizsgára felkészítés folyik. A szakmák gyakorlati képzése a központi TISZK tanműhelyében (1141 Budapest, Öv u. 29-33) zajlik.
A 2008/2009-es tanévtől az új OKJ modulrendszerű oktatás került bevezetésre, igazodva a gazdaság igényeihez.Ez azt jelenti, hogy bizonyos - egymással közelebbi vagy távolabbi rokonságban álló - szakmáknak vannak közös követelménymoduljaik, amelyek ismerete mindkét szakképesítés esetében szükséges. Amikor a második szakképesítés megszerzése a cél, akkor a vizsgán felmentés jár a korábban már elvégzett közös követelménymodulok alól. A szakmák oktatása átfogóan történik, így például a burkoló szakmán belül nem választódik szét a melegburkoló és a hidegburkoló. A tanulók a szakképzés során a gyakorlatot a tanulószerződésük alapján, vagy az iskolai tanműhelyben teljesíthetik. A vállalkozó és a tanuló által megkötött tanulószerződés a mindenkori jogszabályok szerint biztosítja a tanuló juttatásait. Az iskolai tanműhelyben gyakorlatot teljesítők részére kidolgozás alatt van az ösztöndíj rendszer.
Elindult az ún. karrierépítő program, a diákokat szakmai előadások, önismereti tréningek, kompetencia-fejlesztő táborok segítik ahhoz, hogy igazán felkészülten, sikerorientáltan kezdhessék meg munkájukat a képzés végeztével. Az iskolák nemzetközi kapcsolatai (angol, finn, német, francia, olasz) lehetőséget biztosítanak kölcsönös látogatásokra és tapasztalatcserére.
A mindenkori 8. osztályosok általános iskolájukban a központi felvételi rendszeren keresztül a megadott tagozati kódok szerint jelentkezhetnek az iskolák valamelyikébe. Az osztályokba a besorolás a tantervek, a tanulmányi eredmények és a választott idegen nyelv alapján történik. A szakiskolai osztályokba jelentkezők részére központi felvételi vizsga nincs.
Megyesi Csilla, vezető projektmenedzser
Ybl Miklós Építőipari Szakképzőiskola