Egyre több ember hétköznapjainak eleme, hogy itt is lakik, meg ott is lakik.
Itt lakni vagy ott lakni – van, amikor az ember szabad akaratából dönt, van, amikor kényszer szüli a helyzetet. Gondoljunk csak a hétvégi ingázó esetére vagy éppen a globális játéktéren szereplő menedzserre, vagy éppen arra, aki folyamatosan kempingezik valahol. Ezt a sokfelé-tartózkodást még viszonylag kevéssé kutatták, s ma még csak kevesen vannak tudatában annak, hogy ennek milyen tér- és várostervezési vonatkozásai vannak.
A helyzet azonban változóban van: részben azért is, mert a többhelyszínű életmód jelenlegi formái új társadalmi mozgásformákat is jeleznek, s ezzel lehetővé teszik a társadalmi helykialakítások új mintáinak megalkotását.
Egy 2007-ben tartott nemzetközi konferencia már lehetőséget adott az ezzel kapcsolatos első véleménycserékre. Az „Informationen zur Raumentwicklung” (Információk a térfejlődésről) most megjelent száma elsőként kísérli meg, hogy tucatnyi tanulmány szerzőjének szempontjait bemutatva rendszerezze a kérdéskör kutatási szempontjait – földrajzi és demográfiai szempontból egyaránt.
A kötetben szereplő cikkek:
Az új építésű lakásokra továbbra sincs kereslet.
Egy tipikus bécsi egycsaládos lakóház: hosszú, keskeny telken. Vagy mégsem?
Érdekes interjút közölt a Metropol az ÉVOSZ Könnyűszerkezetépítő Tagozatának elnökével.
Nem könnyű a jelenlegi helyzetben ingatlant eladni. A Cordiának tavaly sikerült. És idén??
A németek nagyon ráéreztek valamire... Most zárult le egy kétéves kutatás, ami az ingatlanok árképzésének mélységeit vizsgálta.