A nagyszabású, energia-megtakarítást célzó épület-felújítási programok fellendítenék a foglalkoztatást Magyarországon

Egy nagyszabású energia-hatékonyságnövelő felújítási programon keresztül akár százharmincezer munkahelyet lehetne teremteni Magyarországon az évtized végéig, miközben jelentős mértékben csökkenthetné az ország üvegházhatású-gáz (ÜHG) kibocsátását, és számos más társadalmi problémára is megoldást kínálna.

Az ÜHG-kibocsátás csökkentését célzó klímavédelmi kezdeményezések magyar származású szakértője Ürge-Vorsatz Diana, a 3CSEP igazgatója, a Közép-Európai Egyetem Környezettudományi és Politikai Tanszékének professzora által vezetett kutatócsoport munkájában részt vett továbbá Professzor Telegdy Álmos, a Közép-Európai Egyetem Közgazdaságtudományi Tanszékének óraadó tanára, a Magyar Tudományos Akadémia Munkapiaci Kutatások kutatócsoportjának vezetője; valamint Fegyverneky Sándor, Országos Főépítész, a Nemzetgazdasági Minisztérium Építésügyi és Építészeti Főosztályának vezetője, valamint más nemzetközileg elismert közgazdászok és építőipari szakértők. A kutatócsoport számos felújítási forgatókönyvet tanulmányozott, amelyek az elérhető energiahatékonysági szintben és az évenkénti felújítható lakások számában különböztek. A tanulmány egyértelműen igazolja, hogy egy ilyen program foglalkoztatásra gyakorolt hatása kimagaslóan jó, kiváltképp, ha a program keretében átfogó felújítás valósul meg. Utóbbi forgatókönyv, a jelenleg ismert technológiák közül a leginkább költséghatékony eljárás alkalmazásával 75-90%-os energiahatékonyság-növekedését feltételez gyakorlatilag az összes magyar épületben.

A tanulmány rámutatott arra, hogy a magyar fűtési energiafelhasználás, és a velejáró CO₂ kibocsátás, akár 85%-a is megtakarítható egy konzisztens és széleskörű, komplex és átfogó felújítási program révén az országban, amelynek keretében a köz- és lakóépületeket passzív ház technológiával újítanák fel. A kisebb hatékonyságot célzó, úgy nevezett szuboptimális forgatókönyvek mindössze kb. 40%-os energiahatékonyság-javulást eredményeznének, visszatartva a rendszerben az épületek fűtéséhez kapcsolódó, 2010-es CO₂-kibocsátási értékének a kb. 45%-át, ami a 2010-es teljes nemzeti kibocsátásnak kb. a 22%-a – az évszázad közepére ezzel veszélybe kerülhet az ambiciózus CO₂ kibocsátás csökkentésére vonatkozó vállalásunk.

Egy komplex felújítási program lehetővé tenné, hogy Magyarország jelentősen csökkentse a földgázbehozatalát és így javítsa az ország energiabiztonságát. A komplex felújítási forgatókönyvek végrehajtásával az éves földgázbehozatal 39%-a spórolható meg 2030-ra, valamint a januári földgázbehozatal-igénynek akár 59%-a[1], amely az energiabiztonság szempontjából a legkritikusabb hónap. A szuboptimális felújítási program viszont kompromisszumokhoz vezetne az energiabiztonsági kérdésekben: a nemzeti gázbehozatalban csak 10% körüli megtakarítást eredményez, és a csúcsfogyasztás (a januári import-szükséglet) csupán 18%-kal csökken.

A tanulmány szerint egy nagyszabású, komplex, átfogó felújítási program Magyarországon 2020-ra akár 130 ezer új munkahelyet is teremthet azzal a kb. 43 ezer munkahellyel szemben, amit a szuboptimális felújítások teremtenek. A munkahelyteremtés 2015-ben érheti el a csúcsértékét, amikor a legambiciózusabb mély felújítási forgatókönyv 184.000 új munkahelyet eredményez. Ezek az adatok már magukban foglalják az energiaszektorban bekövetkező munkahelyveszteségeket is. Fontos kiemelni, hogy a foglalkozatási haszon majdnem 38%-a az építőipart ellátó egyéb szektorokban létrejött közvetett hatásoknak és a magasabb foglalkoztatási szint által létrejött vásárlóerő növekedésének köszönhető.

Az eredmények azt mutatják, hogy az épületenergetikai felújítási programok egyike a legintenzívebb foglalkoztatást eredményező beavatkozásoknak a klímaberuházások vagy más gazdaságélénkítő csomagok között, beleértve az építőipart is. Például, Magyarországon egy komplex épület-felújítási programnak a közvetlen foglalkoztatási intenzitása ötszöröse annak, mintha ugyanazt az összeget a közlekedés infrastruktúrájának fejlesztésére, pl. autópálya építésre fordítanánk.

A komplex, mély épület-felújítási program éves befektetési költségigénye a program kezdeti szakaszában akár 4,5 milliárd eurót is elérheti évente, egy ambiciózus forgatókönyv keretében a teljes alapterület 5,7 %-át újítanák fel, ami évente 250.000 lakásnak felel meg. A kutatás viszont rámutatott arra, hogy a jelenlegi energiatámogatások átirányítása és az elérhető EU források bölcs felhasználása elérhetővé tehetne évi akár 1 milliárd eurót is a célra. Ez az összeg önmagában fedezi gyakorlatilag a program első éveiben a magyar épületek teljes éves felújítási költségét, évi kb. 100 ezer felújított lakás esetén. Ráadásul a „fizess a megtakarításból” rendszer bevezetésével, vagyis olyan pénzügyi megoldással, amelyben a lakók a hitel törlesztő részleteit a felújítással megtakarított energiaköltségből fedezik, a befektetés egy része finanszírozható.

A összköltségeket figyelembe véve a program lépcsőzetes alkalmazása sokkal kedvezőbbnek tűnik – a teljes alapterület 2,3%-t újítanák fel évente, ami megfelel kb. 100.000 lakásnak. Egy ilyen épület-felújítási program keretében 2020-ra 52.000 munkahelyet lehetne teremteni. A foglalkoztatási csúcsot 2015-ben, 74.000 munkahellyel érhetnénk el. A program időbeli terjedelme tulajdonképpen a létrehozott foglalkoztatás hosszú távú fennmaradását biztosítja, és a tény, hogy a teljes épületállomány felújítására kerül sor, jelzi, hogy az új munkahelyek valószínűleg egyenletesen oszlanak majd el az országban, mivel a felújításokat általában végző kis- és középvállalkozások helyi kivitelezők, melyek az országban elszórva jelennek meg.

A kutatócsoport szerint ezzel most egy olyan lehetőséget lehetne kiaknázni, amely új munkahelyeket teremt, miközben csökkenti a háztartások és a középületek energia költségeit, valamint Magyarország rekordmértékű földgázfüggőségét, és hozzájárul a klímavédelemhez. Az elemzett lehetőségek közül, az eredmények szerint, a komplex, mély felújítási (passzív-ház típusú) program javasolt, összevetve a szuboptimális felújításokkal. A magas energia-hatékonyságot célzó, mély felújítások több munkahelyet teremtenek, több energiát takarítanak meg, és nagyobb mértékben csökkentik az ÜHG-kibocsátást és a nemzet energiafüggőségét.

 

 

Háttérinformáció:

A Közép-európai Egyetem Éghajlatváltozási és Fenntartható Energiapolitikai Központja (3CSEP) egy interdiszciplináris kutatási és oktatási centrum, amelynek célja, hogy elősegítse a klímavédelem és a fenntartható energiához kapcsolódó megoldásokat. A Centrum globális és regionális problémákat is vizsgál, és a természet-, technikai- és humán tudományok valamint a társadalomtudományok ismereteit és módszereit integrálja. Kutatási tevékenysége gyakran a technológia, a társadalom, és a politika határterületeit érinti. Bővebb információért kérjük, látogasson el a http://3csep.ceu.hu/ oldalra.

Az Európai Klíma Alap (ECF) egy privát filantróp alapítvány, amely olyan klímavédelmi- és energiapolitikákat támogat, amelyek nagymértékben csökkentik Európa ÜHG-kibocsátását, valamint segíti Európát abban, hogy még erősebb nemzetközi vezető szerepet tölthessen be a klímavédelmet szolgáló kibocsátás-csökkentésben. További információt itt találnak: http://www.europeanclimate.org/