Jobb sok kis park, mint egy nagy. Hogyan segítheti a térinformatika a városfejlesztést?

A városfejlesztők, tájépítészek, urbanisták körében régóta vitatott kérdés, hogy sok kis zöldfelület kialakítása kedvezőbb vagy inkább egy-egy nagy park létrehozása felel meg az ökológiai szempontoknak. A térinformatika, ezen belül a Geographical Information System (GIS) technológia tudományos választ adott erre a kérdésre: a sok kicsi összességében pozitívabban hat a klimatikus viszonyokra, mint egy nagy. E kutatás eredményei is megtekinthetők voltak a MobEx – GIS és térbeli tervezés a visegrádi országokban című, a Magyar Urbanisztikai Társaság által szervezett nemzetközi vándorkiállításon.

A kiállítás a négy visegrádi ország legjobb gyakorlatait mutatta be a Corvinus Egyetem Tájépítész Karán arról, hogy hogyan segíti a térinformatika, ezen belül a GIS-technológia a tájtervezést, városfejlesztést – mutatott rá a megnyitót követően Ongjerth Richárd, a Magyar Urbanisztikai Tudásközpont Nonprofit Kft igazgatója.

A GIS-technológia lehetővé teszi, hogy térbeli információkat jelenítsünk meg térképen, illetve a térbeli adatokhoz további információkat rendeljünk. Jelenleg Magyarországon főként csak a földhivatalok élnek ezzel a modern technikai lehetőséggel, holott például az önkormányzati fejlesztési koncepciók, rendezési tervek létrehozása során is nagy segítséget, fontos információk nyilvántartását és figyelembe vételét segíthetné elő – emelte ki a szakember.

A 40 tablóból álló kiállításon a partnerszervezetek, a Krakkói Egyetem, a Brnoi Műszaki Egyetem, Pozsonyi Műszaki Egyetem és a Corvinus Egyetem, valamint a CADI, és a HUNAGI, azaz a cseh és a magyar térinformatikai szakemberek szakmai szervezete közreműködésével a különféle tervek széles skálája volt látható, a regionálistól a különféle zónarendszerekig. Az egyes poszterek a dinamikus területhasználati adatok és tervdokumentumok felhasználását jelenítik meg.

Kiemelkedő például az a pozsonyi munka, amely hozzásegített, hogy egy Pozsony környéki településen úgy válasszák ki a fejlesztési területeket, hogy a neves borvidék legjobban termő szőlőállományai a lehető legkevésbé sérüljenek.

A Magyar Urbanisztikai Társaság tablói az ország, Budapest, az agglomeráció, valamint az egyes fővárosi kerületek vonatkozásában mutatják be, hogy hogyan hat a zöldfelületek mérete az adott terület felszíni hőmérsékletére. Ezek alapján megalapozottabbá válhat a zöldfelületek tervezése, és előre modellezhetők későbbi hatásuk. Ongjerth Richárd elmondta: az elemzések azt mutatják, hogy több kisebb zöldfelület pozitívabban hat egy-egy terület klimatikus viszonyaira, mint egy nagy park. Mérettől függetlenül igaz ugyanis, hogy a zöldfelület csak néhány méterre tud hatást gyakorolni a környezetére.

A Hollán Ernő utca felújításánál például már figyelembe vették ezeket az eredményeket, ugyanakkor főleg az átfogó kerületi, illetve fővárosi szintű tervezés során lehet ezeknek az információknak kiemelkedő szerepük. A térinformatikai eredmények akár a több éve húzódó, fővárosi szintű tervezési vitákat és ellentmondásokat is enyhíthetik – csillantotta fel a reményt a MUT Nkft. igazgatója.

A kiállítás anyaga megtekinthető az interneten a következő címen: http://a-atc.sk/MobEx/galleria.html